Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a nukleáris energiával és a földgázzal kapcsolatos beruházások bizonyos feltételek mellett zöldbefektetéseknek minősüljenek – mutat rá egy elemzésében a DPA. Bár hosszú távú célja az áttérés a megújuló energiaforrásokra, az EB javaslata megosztotta az Európai Unió tagállamait: Franciaország, Svédország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia támogatja, Spanyolország, Dánia, Ausztria, Luxemburg és Portugália pedig ellenzi. Nem egyértelmű az álláspontja ebben a kérdésben Németországnak, Belgiumnak, Hollandiának, Olaszországnak, Görögországnak és Ciprusnak. Franciaország például keményen lobbizott azért, hogy a nukleáris energia is zöld címkét kapjon a taxonómiai rendelet néven ismert uniós befektetési besorolási rendszerben, mert a világ egyik vezető atomenergia-termelőjeként azt reméli, hogy a tervezett új erőműveihez befektetőket tud vonzani. Svédország is zöld címkét adna az atomenergiának a taxonómiai rendeletben, de többek között jobb javaslatokat is szeretne látni a radioaktív hulladék elhelyezésére. A szomszédos Finnország jelentős mértékben használja a nukleáris energiát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és támogatja a felvételét a zöldberuházások listájára. A lengyel kormány többször is kérte az atomenergia- és földgázprojektek felvételét a zöldberuházások listájára. Az országnak jelenleg nincs atomreaktora, de 2043-ig hatot építene, hogy fokozatosan megszüntesse a szénfelhasználást. Magyarország régóta szorgalmazza, hogy mind az atomenergiát, mind a földgázt zöld energiaforrásnak tekintsék az EU-ban. Jelenleg egy atomerőművet üzemeltet, és megállapodott az orosz Roszatommal további kettő építéséről. Az ország gázerőműveket is használ az energiatermeléshez. A Cseh Köztársaság álláspontja szerint az atomenergiára és a földgázra vonatkozó tervezett uniós finanszírozási kritériumok nem elég szigorúak. Az ország az atomenergia szerepének növelését tervezi energiamixében, akárcsak a szomszédos Szlovákia, amely szintén támogatja az atomenergia- és a gázbefektetések felvételét a zöldberuházások listájára. A szlovéniai Krsko atomerőművet közösen működtető Szlovénia és Horvátország határozottan támogatják az EB javaslatát. Az újabb krskói atomreaktorral kapcsolatos bizonytalan terveket befolyásolhatja a taxonómiai rendelet. Bulgária jelenleg csak egy atomerőművet üzemeltet, és a taxonómiai rendelet bevezetésével az ország visszatérhet az új, orosz építésű reaktor finanszírozására vonatkozó terveihez, amelyeket forráshiány miatt korábban elhalasztottak. Románia kifejezetten kérte az Európai Bizottságot, hogy az atomenergia és a földgáz is kerüljön be a taxonómiai rendeletbe. A tucatnyi gázerőművel és egy atomerőművel rendelkező ország további reaktorok építését tervezi. Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi miniszter úgy véli, hogy a zöldberuházások listája „rossz üzenetet közvetít” az EU megújuló energiára való átállásáról. A megújuló energiaforrások terén úttörőnek számító Dánia számára az atomenergia egyszerűen nem jöhet szóba. Ausztria – az atomenergiát erőteljesen ellenző hazai közvéleménnyel összhangban – már jogi lépésekkel „fenyegette” meg az Európai Bizottságot, ha bevezetik a javasolt beruházási kritériumokat. Az ország egyetlen atomerőműve az 1970-es években tartott népszavazás után soha nem működött. Az „aprócska” Luxemburg is az Európai Bizottság beperelését fontolgatja a javaslata miatt. Az utóbbi négy állam kormánya közös levélben fejezte ki a tervvel szembeni tiltakozását az Európai Bizottságnak. Portugália szintén határozottan ellenzi az atomenergia-projektek felvételét a zöldberuházások listájára, de a kormány nem csatlakozott a levél aláíróihoz, amikor lehetősége volt rá. Németország vegyes jelzéseket küld az EB javaslatáról. A berlini kormány határozottan ellenezte az atomenergia bekerülését a taxonómiai rendeletbe, de a földgázzal kapcsolatos álláspontja attól függ, hogy kit kérdeznek meg erről a koalícióban. Steffen Hebestreit szociáldemokrata (SPD) kormányszóvivő szerint a gázkritériumok összhangban vannak a kormány álláspontjával, míg Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter (Zöldek) szerint a földgázra nincs szükség az uniós taxonómiában. Belgium nem foglalt állást ebben az ügyben. Az ország 2025-re tervezi a nukleáris energia fokozatos kivezetését, de most vita tárgya, hogy korszerűsítésükkel meghosszabbítsák a jelenlegi atomerőművek élettartamát. A szomszédos Hollandia ellenzi a földgázprojektek bekerülését a taxonómiai rendeletbe, a gázalapú energiatermelés megszüntetését és a gázerőművek új atomerőművekkel való helyettesítését fontolgatja. Olaszország még nem foglalt nyilvánosan állást ebben a kérdésben. Az ország néhány évvel ezelőtt lemondott a nukleáris energiáról, de felerősödtek a spekulációk arról, hogy a kormány egyes tagjai támogatják a visszatérést az atomerőművekhez. A földrengésekkel küzdő Görögország kizárja az atomenergia használatát. Ehelyett a lehető legtöbb földgázt akarja felhasználni, új tárolókapacitást és az országot Ciprussal összekötő vezeték megépítését tervezi. Az utóbbi állam szorosan együttműködik Egyiptommal és Izraellel a gázkitermelésben, amelynek egy részét a vezeték révén könnyen Görögországba lehetne irányítani.

Agerpres