Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János magyar köztársasági elnök tegnap a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Egyedüli külföldi szónokként a magyar államfő a többek között Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével rendezett megemlékezésen elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát. Mint mondta, „alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát”. A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció „ajándékait”, amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a „viták tüzében edzett” igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és „német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége” is – mondta az államfő. Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak. A wittenbergi városházán tartott záróünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közülük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok. MTI