erős felhőzet
MCC nyílt előadások: szövetkezetekbe tömörülve érvényesülhetnek a kistermelők
Az élelmiszeriparral, termelő-feldolgozó-vásárló kapcsolattal, a kistermelők előtt álló kihívásokkal kapcsolatos kérdéseket érintő kerekasztal-beszélgetést rendezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kedden, április 6-án a kolozsvári MCC-központban.
A beszélgetés az MCC nyílt előadásainak sorába illeszkedve várta a szélesebb érdeklődő közönséget.
Románia a belső fogyasztásának 70 százalékát importálja. A helyi kistermelők saját megélhetésük biztosítása mellett munkahelyeket hoznak létre, a helyi közösség javát szolgálják, és mára a fogyasztók is felismerték, hogy az egészségüket szolgálja, ha helyi termékeket vásárolnak. A nyugati sikereket látva a szövetkezetek alapítása a leghasznosabb társulási forma a gazdák, kistermelők számára, hiszen a vállalati struktúra mellett érdekképviseletet is biztosít. Ha nem lett volna a kommunizmus, ma a kelet-európai országok is könnyedén tarthatnák a lépést a nyugati szövetkezetekkel, vállalatokkal – hangzott el az Élelmiszeripari szövetkezetek: a nyereség találkozása a közjóval című panelbeszélgetésen.
Az esemény meghívottai dr. Huub Ruël holland közgazdász, MCC-vendégoktató, Szecskó Ferenc, a hollandiai Friesland Campina Romania bukaresti főigazgatója és Fancsali Ernő, a kolozsvári Bejön a vidék termelőbolt vezetője volt. A beszélgetést Hunyadi Attila Gábor erdélyi szövetkezeteket kutató történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója moderálta, aki bevezetőként elmondta: az elmúlt két évszázadban minden iparágban szövetkezeti hálózatokba rendeződtek a termelők, vállalkozók Európa- és világszerte. A szövetkezetek is a vállalatokhoz hasonlóan működnek, de irányelveiket az érintett felek érdekeire építik – a multinacionális vállalatok is kölcsönöztek szabályzatokat a szövetkezeti etikából. A két világháború között közel tízezer szövetkezet működött az országban, Székelyföldön pedig több üzem is újjáéledt az elmúlt évtizedekben.
Dr. Huub Ruël arra hívta fel a figyelmet, hogy ma sokan nem is tudják, hogy a nagy vállalatnevek mögött valójában szövetkezetek állnak, hiszen fogyasztóként nem tűnik fel a különbség. A szövetkezet önszervezési formaként nagy lehetőségeket hordoz, hogy szembenézhessünk a világ aktuális kihívásaival, mint az egyenlőtlenség, a világ népességének növekedése, az élelmezés, a természetes erőforrások felhasználása. Bár a neoliberalizmus elterjedésével a szövetkezeteknek is multinacionális cégekként kell viselkedniük, többet tudnak nyújtani egy átlagos cégnél – jobban kiszolgálják a társadalmat, a közjót, miközben hasznosak is az átlagembereknek.
Szecskó Ferenc a 150 éves holland Friesland vállalat felépítését és működési elveit mutatta be: szövetkezetként indult néhány tejtermelő gazda összefogásával, mára pedig már Nyugat-Európától Ázsiáig több országban is jelen vannak. 11 ezer farmot és 17 ezer farmtulajdonost fognak össze, akikkel igyekeznek jó partnerséget ápolni és jó megélhetést biztosítani számukra. A szakember bevallotta, kihívás bevonzani a fiatalokat, jó és elhivatott munkaerőt találni, ahogyan a gazdáknak is nehéz továbbadni a felmenőik foglalkozását a világot járó ifjaknak.
[caption id="attachment_151688" align="alignnone" width="2048"]
A téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, kezdő vállalkozók is szép számban jelen voltak[/caption]
Fancsali Ernő a Bejön a vidék termelőbolt és vásár irányítása során szerzett tapasztalatairól beszélt. 2019-ben húsz termelő termékeivel nyitották meg a boltot Kolozsvár központjában, ma már háromszáz termelőnek segítenek a forgalmazásban, marketingben, arculattervezésben, saját cég létrehozásában. Jelenleg civil szervezetként működik a kezdeményezés, a jövőben azonban szövetkezeteket is létrehoznának. „Úgy gondolom, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a mezőgazdasági termékeket eladjuk. Sokat tanulhatunk a nyugati szövetkezetektől, viszont itthon sokszor negatív az első reakció, mivel sokan az előző rendszerre gondolnak” – tette hozzá a vállalkozó.
„Munkatársaink továbbra is törekszenek arra, hogy változatos témájú előadásokat, beszélgetéseket rendezzenek az MCC-központokban. Nyílt rendezvényeink nemcsak a diákjainknak és szüleiknek, hozzátartozóiknak szólnak, hanem a helyi közösség bármely érdeklődő tagját szívesen látjuk” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Az MCC kiterjedt oktatói hálója által olyan előadókat hívhat meg Erdélybe, akik felkeltik a helyiek érdeklődését, és hasznos tudást adnak át a rendezvények résztvevőinek. A napokban például Nagyváradon és Szatmárnémetiben Pöltl Ákos tart előadást a digitális önvédelemről, tudatos internethasználatról, de mozgalmas hét elé néz a kolozsvári központ is, hiszen hétfőn, április 11-én az ukrán válság Közel-Keletre és Afrikára gyakorolt hatásáról, másnap, 12-én pedig a koronavírus-járvány miatt megváltozott oktatásról hallhatnak beszélgetést és előadást az érdeklődők.
Fotók: Bethlendi Tamás
Románia a belső fogyasztásának 70 százalékát importálja. A helyi kistermelők saját megélhetésük biztosítása mellett munkahelyeket hoznak létre, a helyi közösség javát szolgálják, és mára a fogyasztók is felismerték, hogy az egészségüket szolgálja, ha helyi termékeket vásárolnak. A nyugati sikereket látva a szövetkezetek alapítása a leghasznosabb társulási forma a gazdák, kistermelők számára, hiszen a vállalati struktúra mellett érdekképviseletet is biztosít. Ha nem lett volna a kommunizmus, ma a kelet-európai országok is könnyedén tarthatnák a lépést a nyugati szövetkezetekkel, vállalatokkal – hangzott el az Élelmiszeripari szövetkezetek: a nyereség találkozása a közjóval című panelbeszélgetésen.
Az esemény meghívottai dr. Huub Ruël holland közgazdász, MCC-vendégoktató, Szecskó Ferenc, a hollandiai Friesland Campina Romania bukaresti főigazgatója és Fancsali Ernő, a kolozsvári Bejön a vidék termelőbolt vezetője volt. A beszélgetést Hunyadi Attila Gábor erdélyi szövetkezeteket kutató történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója moderálta, aki bevezetőként elmondta: az elmúlt két évszázadban minden iparágban szövetkezeti hálózatokba rendeződtek a termelők, vállalkozók Európa- és világszerte. A szövetkezetek is a vállalatokhoz hasonlóan működnek, de irányelveiket az érintett felek érdekeire építik – a multinacionális vállalatok is kölcsönöztek szabályzatokat a szövetkezeti etikából. A két világháború között közel tízezer szövetkezet működött az országban, Székelyföldön pedig több üzem is újjáéledt az elmúlt évtizedekben.
Dr. Huub Ruël arra hívta fel a figyelmet, hogy ma sokan nem is tudják, hogy a nagy vállalatnevek mögött valójában szövetkezetek állnak, hiszen fogyasztóként nem tűnik fel a különbség. A szövetkezet önszervezési formaként nagy lehetőségeket hordoz, hogy szembenézhessünk a világ aktuális kihívásaival, mint az egyenlőtlenség, a világ népességének növekedése, az élelmezés, a természetes erőforrások felhasználása. Bár a neoliberalizmus elterjedésével a szövetkezeteknek is multinacionális cégekként kell viselkedniük, többet tudnak nyújtani egy átlagos cégnél – jobban kiszolgálják a társadalmat, a közjót, miközben hasznosak is az átlagembereknek.
Szecskó Ferenc a 150 éves holland Friesland vállalat felépítését és működési elveit mutatta be: szövetkezetként indult néhány tejtermelő gazda összefogásával, mára pedig már Nyugat-Európától Ázsiáig több országban is jelen vannak. 11 ezer farmot és 17 ezer farmtulajdonost fognak össze, akikkel igyekeznek jó partnerséget ápolni és jó megélhetést biztosítani számukra. A szakember bevallotta, kihívás bevonzani a fiatalokat, jó és elhivatott munkaerőt találni, ahogyan a gazdáknak is nehéz továbbadni a felmenőik foglalkozását a világot járó ifjaknak.
[caption id="attachment_151688" align="alignnone" width="2048"] A téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, kezdő vállalkozók is szép számban jelen voltak[/caption]
Fancsali Ernő a Bejön a vidék termelőbolt és vásár irányítása során szerzett tapasztalatairól beszélt. 2019-ben húsz termelő termékeivel nyitották meg a boltot Kolozsvár központjában, ma már háromszáz termelőnek segítenek a forgalmazásban, marketingben, arculattervezésben, saját cég létrehozásában. Jelenleg civil szervezetként működik a kezdeményezés, a jövőben azonban szövetkezeteket is létrehoznának. „Úgy gondolom, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a mezőgazdasági termékeket eladjuk. Sokat tanulhatunk a nyugati szövetkezetektől, viszont itthon sokszor negatív az első reakció, mivel sokan az előző rendszerre gondolnak” – tette hozzá a vállalkozó.
„Munkatársaink továbbra is törekszenek arra, hogy változatos témájú előadásokat, beszélgetéseket rendezzenek az MCC-központokban. Nyílt rendezvényeink nemcsak a diákjainknak és szüleiknek, hozzátartozóiknak szólnak, hanem a helyi közösség bármely érdeklődő tagját szívesen látjuk” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Az MCC kiterjedt oktatói hálója által olyan előadókat hívhat meg Erdélybe, akik felkeltik a helyiek érdeklődését, és hasznos tudást adnak át a rendezvények résztvevőinek. A napokban például Nagyváradon és Szatmárnémetiben Pöltl Ákos tart előadást a digitális önvédelemről, tudatos internethasználatról, de mozgalmas hét elé néz a kolozsvári központ is, hiszen hétfőn, április 11-én az ukrán válság Közel-Keletre és Afrikára gyakorolt hatásáról, másnap, 12-én pedig a koronavírus-járvány miatt megváltozott oktatásról hallhatnak beszélgetést és előadást az érdeklődők.
Fotók: Bethlendi Tamás
HN-információ
.jpg)
