Tovább nőtt tavaly Németországban az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya, 2016-ban 22,5 százalék tartozott ebbe a kategóriába a szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint. A hivatal a tavaly végzett mikrocenzus – „kis népszámlálás” – eredményére hivatkozva közölte, hogy 2016-ban 18,6 millió migrációs hátterű ember élt a 82,6 milliós lakosságú Németországban, ami 8,5 százalékos emelkedés 2015-höz képest és új rekordnak számít. A migrációs hátterű lakosság túlnyomó része továbbra is Európából származik, de jelentősen nőtt a Közel-Keletről, valamint Afrikából érkezők száma. Előbbiek 2,3 milliót tesznek ki, ami 2011-hez képest majdnem 51 százalékos emelkedés, utóbbiak pedig 740 ezret, ami 46 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. [caption id="attachment_54476" align="aligncenter" width="892"] Német lobogót lengető menekült. Kinek áll a zászló? Fotó: hirado.hu[/caption] Habár a török beáramlás az utóbbi években veszített a jelentőségéből, Törökország még mindig messze a leggyakoribb származási ország. A migrációs hátterű lakosság nagyarányú növekedését egyébként a 2015–2016-os menekültválságra vezetik vissza. A statisztikai hivatal adataiból kiderül az is, hogy a migrációs háttérrel rendelkező népesség több mint felének van német állampolgársága, ebből 42 százaléknak születése óta. Nagy különbség van az iskolázottság és a képzettség terén: a migrációs hátterű rétegben az átlagosnál magasabb azok száma, akiknek nincs iskolai végzettsége vagy szakmai képzettsége. A 25-35 éves korosztályban kilenc százalék azok aránya, akik nem fejezték be az iskolát, és 32 százalék azoké, akiknek nincs szakmai végzettségük, míg ez az arány a nem migrációs hátterűek esetében két, illetve kilenc százalék. Ezzel szemben viszont mindkét csoportban ugyanolyan arányban találni érettségizetteket (37 százalék) és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket (27 százalék). MTI