A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el az MTI-nek Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.

A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (4,4 millió lej) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A Nobel-díj hivatalos honlapján angol nyelven elérhető Krasznahorkai László önéletrajza. A Svéd Akadémia által is elismert író 1954-ben született a délkelet-magyarországi Gyulán, a román határ melletti kisvárosban. Hasonlóan elzárt vidéki környezet ad helyszínt első regényének, a Sátántangónak (1985), amely Magyarországon irodalmi szenzációt keltett, és meghozta számára az áttörést. A regény – erőteljesen szuggesztív módon – egy elhagyatott magyarországi téesz romos telepén tengődő, kisemmizett közösséget ábrázol, közvetlenül a kommunizmus bukása előtt – olvasható a méltatásában. Megemlítik Krasznahorkai László több regényét is, többek közt Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, valamint a Báró Wenckheim hazatér című alkotásait. A közép-európai hagyomány nagy epikus írójának nevezik, akinek munkásságát az abszurd és groteszk túlzás jellemzi. Többek közt megemlítik azt is, hogy a Sátántangó című regényből Tarr Béla rendezésében 1994-ben „rendkívül egyedi filmadaptáció” készült.

Krasznahorkai László a második magyar író, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Előtte Kertész Imre kapta meg 2002-ben, legismertebb művéért, a Sorstalanságért, „az egyén sérülékeny tapasztalatának feltárásáért a történelem barbár önkényével szemben”.

Az MTI összesítése szerint Krasznahorkai László a 17. magyar származású Nobel-díjas: