A Florin Cîţu vezényelte új kormány tényleges ülését az óesztendő utolsó előtti napján, azaz december 30-án tartotta. Az ugyan nem tartott sokáig, de igencsak bővelkedett a napirend tekintetében: 14 sürgősségi kormányrendeletet, 20 kormányhatározatot fogadtak el, „szemrevételezték” egy sürgősségi kormányrendelet, valamint két kormányhatározat tervezetét.

Az elfogadott jogszabályok túlnyomó többsége még az ülés napján, valamint december 31-én meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Azok között találni olyanokat is, amelyek olyan tárgykörökben rendelkeznek, amelyekről a választási kampányban (ál)szemérmesen „megfeledkeztek”. Például a kampányban nemigen hallottunk arról, hogy a közszférában bizonyos javadalmazási megszorításokra kerül sor…
Az elfogadott és december 31-ével bezárólag megjelent sürgősségi kormányrendeletek közül talán a „legvelősebb” és legterjedelmesebb a 2020/226-os számot viselő, amely egyes fiskális költségvetési intézkedésekre, valamint egyes jogszabályok módosítására, illetve egyes határidők elnapolására vonatkozik. Nem térnénk ki ennek a kormányrendeletnek minden egyes előírására, csupán azokra szorítkoznánk, amelyek a közszférai bérezéssel, valamint költségvetésből finanszírozott egyes személyi jogosultságokkal kapcsolatosak. Tesszük ezt azért, mert az államigazgatásban és helyi közigazgatásban országos szinten közel másfél millió főt foglalkoztat, s megyénkben is a központi és a helyi közigazgatás intézményrendszere a legnagyobb munkáltató. 
Kezdenénk azzal, hogy az idei esztendőben nem kerül sor az amúgy esedékes (a 2017/153-as közszférai bérezési kerettörvény által előírt) béremelésre, a bérszintek ugyanis a 2020 decemberében realizáltak maradnak, akárcsak a magas rangú tisztségviselők illetményei, továbbá a bérjellegű másabb juttatások (pótlékok, illetmények, kompenzációk, prémiumok stb.) kvantuma. Ugyancsak a törvénytől eltérő módon az úgynevezett élelmezési illetmény is a 2020-as esztendei értékszinten marad. Befagyasztották a tudomány, a kultúra, a sport kiválóságait megillető havi érdemilletmény kvantumát is, 6210 lejes értékszinten (egyébként ez továbbra sem jelent egy kis összeget). Az újszülötteket megillető 500 lejes úgynevezett állandó nevelési illetmény folyósítása tekintetében ugyancsak újabb halasztás következett be, el egészen ez esztendő végéig. Hogy a jövő esztendőben mi lesz, az még a jövő zenéje… Ugyanez vonatkozik a tanügyi törvény 27-es szakasza előírta, iskola előtti oktatásban résztvevőket megillető szociális értékjegyre is, amelyet 2021-ben sem kaphatnak kézhez az érintettek. A felzárkóztatási minimális jövedelemre vonatkozó 2016/196-os törvény hatályba lépése is elnapolódott. Egyébként ezt a jogszabályt már egyszer elnapolták 2019. április 1-ig, a minap megszabott új határidő pedig 2022. április 1. lett. A kormányrendelet befagyasztja az úgynevezett szolgálati nyugdíjaknak az inflációs rátával való idei aktualizálását is. (A szóban forgó indexálásról a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek, például az igazságszolgáltatási kisegítő szakszemélyzet jogállására vonatkozó 2004/567-es törvény.) A köznyugdíjasokról viszont egy szót sem ejt a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet, ezt a kérdéskört még „tanulmányozza” a kormány, legalábbis ezt hangoztatta december 28-án, akárcsak december 30-án Florin Cîțu kormányfő. A minimálbérről sem döntött a kormány, de a kormányfő újólag határozottan bejelentette, hogy arról egyeztettek, és biztosra vehető, hogy annak nettó értéke 40 lejjel fog növekedni (bruttó értéke 2300 lej lesz). 
A fentiek tükrében akár jó hírnek is tartható az, hogy a közszférában foglalkoztatottak az idén is jogosultak lesznek az 1450 lej értékű üdülési utalványra. (Egyébként a vonatkozó 2018/165-ös törvénynek a szóban forgó utalványokkal kapcsolatos előírásai 2022. január 1-től hatályukat vesztik.) Ugyanakkor a gépkocsivezetők túlnyomó többsége örömére a 145 lejes szinten marad a közúti közlekedési szabálysértésekért kirótt büntetőpont értéke. Lehet, viszont sokan úgy vélik, jobb lett volna bért emelni, s azzal arányosan a büntetőpont értékét is…
A közszférai bérezés kapcsán a múlt esztendő végén több negatív előjelű észrevételt is megfogalmazott a kormányfő, kilátásba helyezve a kerettörvény gyakorlatba ültetése alakulásának mélyenszántó elemzését. Ebben a kontextusban arra is utalt, hogy a közszférai bérbefagyasztás mindazon pillanatig marad érvényben, míg nem derül fény a bérezési kerettörvény alkalmazása hatásmechanizmusára és annak következményeire. Egyszersmind kifogásolta azt is, hogy a végrehajtás során kivételezéseket bevezető jogszabályokat fogadtak el, sok olyan módosítást eszközöltek, amelyek helytelennek, illetve tévesnek bizonyult. Így igaz: a múlt esztendő folyamán az Orban-kormány – amelynek egyik hangadója Florin Cîțu pénzügyminiszter volt – 12 esetben módosította és kiegészítette a 2017/153-as kerettörvényt. (Amúgy 2017 decembere és 2019 novembere között „csak” 15 esetben eszközölt módosítást az egykori kormány, illetve parlament.) Egyébként Cîțu ködös megnyilatkozásából nehéz lenne kihámozni, hogy „mondókáját” vigasztalásnak szánta-e vagy amolyan ígéretnek.
A sürgősségi kormányrendeleten még jóformán el sem fogadtatott, s egyes szakszervezeti tömörülések (Cartel Alfa, Sanitas, Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációja, Europol) máris tiltakozó akciókat szerveztek, s további tüntetéseket, sőt sztrájkot helyeztek kilátásba. Tény, ami tény: az ország nehéz gazdasági helyzete közepette számolni kell a vásárlóerő sekélyesedésével is, ami akár drámai erővel sújthatja a minimálbéren élőket (több mint 1,2 millió személy), a kisnyugdíjasokat (közel 3 millió azon nyugdíjasok száma, akik havi járandósága nem haladja meg az 1550 lejt), de másabb személyzeti kategóriákat is.