Nyugat-Európa nem hajlandó mélységeiben foglalkozni Közép-Európa gondjaival, ezért a régió felzárkóztatása csak összefogással lehetséges, Románia azonban mindeddig kivonta ez alól magát – hangzott el Tusványoson, a Közép-Európa az európai parlamenti választások után című panelbeszélgetésen. A fórum résztvevői az európai parlamenti választás eredményeit előrelépésként könyvelték el, ám úgy látták: áttörés nem következett be. [caption id="attachment_92403" align="aligncenter" width="1000"] A panel résztvevői Fotó: László F. Csaba[/caption] Philip Blond, az angol ResPublica politikai intézet igazgatója politikafilozófiai alapon közelítette meg a témakört. Úgy vélte: olyan nemzetközi együttműködéseket kell építeni, mint a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) regionális szervezete. Előadásában a magyarországi családpolitikát dicsérte, lándzsát tört a keresztény-demokrácia mellett a liberalizmussal szemben. Kifejtette: azért jelentős mértékű Európában az liberalizmussal szembeni ellenállás, mert a világgazdaság nem a nyugati, hanem az ázsiai munkásosztályt segítette. Hozzáfűzte: a magyar „kísérlet”, azaz a magyar állam nacionalista politikája azt eredményezte, hogy Magyarországon van a legkisebb a jövedelemegyenlőtlenség. Kijelentette: a magyar kormány intézkedései vonzóak a nemzetek számára is, s ez legfeljebb az „utópisztikus centralizmusbírálatok” miatt nem érzékelhető. – Egész Európa számára a magyar politika kellene a megoldás legyen, mert az egymás iránti törődésről szól – fogalmazott Philip Blonde. Az angol politikafilozófus „rossz liberális birodalomról” beszélt, amellyel szemben áll a V4-ek együttműködése. Kifejtette: nem lehet a rossz birodalmakat visszavonulással megverni, ahhoz „jó birodalmat” kell létrehozni. Például olyan nemzetközi együttműködéseket kell építeni, mint amilyen a Visegrádi Négyeké. Blonde arra is reagált, hogy gyakran éri a magyar kormányt a vád, miszerint nem kellően európai. – Újra ki kell találni a keresztény demokráciát. Európaiak vagytok, csak ki kell találnotok magatokat elméleti szempontból is. A liberális utópisztikus univerzalizmussal szemben egy új keresztény-demokrata univerzalizmust kell állítani. Érveljetek, küzdjetek érte! – igyekezett lelkesítően hatni Philip Blonde. Keleten a helyzet változatlan Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője inkább aktuálpolitikai jelenségekre tért ki. Kifejtette: ami igazán gondot jelent, az az a fajta viszonyrendezés, amelyet Nyugat-Európa a kisebbségi közösségekkel megtett, miközben Kelet-Európában azt látjuk, hogy lehetnek olyan feszültségek, amelyet a nyugat-európai modell nem képes kezelni. Hozzáfűzte: Nyugat-Európa nem hajlandó mélységeiben foglalkozni a közép-európai átalakítással, miközben érdeke kellene legyen megteremteni ugyanazt a társadalmi békét, amely Nyugaton van. – Az egyik nagy kihívás: tudunk-e olyan európai uniós berendezkedést, ahol a jogállamiság nemcsak az igazságszolgáltatást, a nemek közöti egyenlőséget, hanem a nemzeti kisebbségekét is jelentené – fogalmazta meg Korodi. Hozzáfűzte: az látszik, hogy az EP-választásokon nem történtek nagy változások, de megvan azoknak a „csírája”. Szóvá tette, Közép-Európában a tagállamok még nem tudják a jószomszédsági viszonyt úgy megteremteni, hogy azáltal minden kényes ügyet meg tudjanak beszélni. Úgy vélte, Közép-Európában az együttműködés ideiglenes, a V4-ben is van mit javítani. Romániában könnyebb azt mondani az állam vezetőinek, hogy a nyugat-európai fontosabb fővárosokon keresztül oldják meg az ország problémáit, pedig sajátos közép-európai érdekek léteznek, például a környezetvédelem terén. Korodi kifejtette: azért volt lehetséges a nyugati fejlődés, mert nem vették figyelembe a mai környezetvédelmi előírásokat. Később az Unióban olyan követelményeket támasztottak a kelet-európai országokkal szemben, amelyek megoldására ezeknek az államoknak a kommunizmus miatt nem volt lehetőségük. Megállapította: Románia általában nem volt hajlandó együttműködni a V4-ekkel, márpedig felzárkózás csak közép-európai összefogással lehetséges. Az új fragmentált Európai Parlamentről Radu Carp, a Bukaresti Egyetem tanára arról beszélt, hogy nemrég olvasott egy magyar történelemkönyvet az 1848-as magyar forradalomról, amelyből kiderült számára, hogy az volt a magyarok nagy dilemmája, hogyan adjanak új jogokat a nemzetiségeknek, vagy haladjanak a nemzeti programjukkal. Hozzáfűzte: a régió története félreértések és kihagyott esélyek történelme. – Mert nem jöttünk rá, hogy mit érhetünk el párbeszéddel – mutatott rá ennek okára a bukaresti professzor. Az EP választási eredményekkel kapcsolatban kijelentette: sokkal fragmentáltabb az EP, mint korábban, nehéz többséget alkotni. Ez azt jelenti, hogy az EP minden intézkedését valamennyi politikai párt megbeszél. Úgy vélte, jobb ez így, mintha egy többség rá tudná kényszeríteni akaratát a többiekre. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elsősorban pártja, a FIDESZ, illetve a FIDESZ–KNDP EP-választási eredményének örült. – A 13 mandátum önmagáért beszél – mondta. Ő is úgy látta, fragmentált Európai Parlament jött létre, a nagy pártok jelentős vérveszteségeket kellett elkönyveljenek. Úgy vélte, a választásokon a birodalmi agresszív utópizmus csatázott a nemzetek Európája koncepciójával. Szerinte áttörés nem történt, de fontos előrelépés igen. Például sikerült az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti személyek mellett a csúcsjelölti rendszert is „hazaküldeni”, véleménye szerint ez volt a föderalizáció párti tábornak a legfontosabb lépése. Kiss Előd-Gergely