Ha nem is derült égből, de mindenképpen villámcsapást jelentett egy közvélemény-kutatás részleges eredményeinek vasárnap esti nyilvánosságra hozása. A neves szociológus, Marius Pieleanu nevével fémjelzett, az egyesek által kormányközelinek tartott Avangarde társadalomtudományi kutató cégnek a kormány tevékenységének értékelésével kapcsolatos részben meglepő eredményekkel járó köz­vélemény-kutatásáról van szó. Derült égről pedig azért nem lehet beszélni, mert a kormány, a kormánypárt feje fölött az utóbbi időben gyülekezni látszottak a felhők, többek között az igazságügyi reform törvénytervezete és más jogszabálytervezetek körüli viták, kifogások, illetve szakszervezeti tiltakozások, valamint az egyes kormánytagokkal szemben a DNA által kezdeményezett eljárások okán. Az említett közvélemény-ku­tatásnak azért voltak rész­ben meglepők az eredményei, mert azok szerint a lakosságnak a kormányba vetett bizalma megrendülni látszik: négy hazánkfia közül alig egy bízik a Tudose-kormányban, és alig 27 százalékuk vélekedik kedvezően a kormányfőről. A dolgok ilyenszerű alakulása nyilvánvalóan aggodalomra adhat okot a kormánykoalíció berkeiben, annál is inkább, mert nem egészen két hónappal ezelőtt a szociáldemokrata párt a választói joggal rendelkező lakosság 46 százalékának élvezte a bizalmát és 48 százalékuk vélekedett kedvezően Mihai Tudose kormányfőről. Másképpen fogalmazva: Tudose népszerűsége egyik hónapról a másikra közel 20 százalékkal „zsugorodott”. Nem bizonyul(t) kedvezőbbnek a helyzet a miniszterek tekintetében sem: Marian Ciolacu kormányfőhelyettes népszerűségi indexe 9 százalék körül van, s amúgy róla az állampolgároknak csak alig 39 százaléka „hallott”. (Egyébként Mircea Dinescu neves költő és közéleti személyiség hétfőn este a köztelevízió egyik műsorában ezt a nevet hallva arról érdeklődött, hogy kiről is van szó, mert számára „egy ismeretlen valaki az a Marian Ciolacu”.) Nincs, amivel dicsekednie a turisztikai miniszternek, Mircea Dobrenak sem, mert az iránta tanúsított bizalom sem haladja meg a 10 százalékot, a sport- és ifjúságügyi miniszter, Marius Dunca esetében alig, hogy eléri a 10 százalékot, Liviu Pop tanügyminiszter esetében pedig 12 százalék. Amúgy a legnagyobb népszerűségnek meglepő módon Theodor Meleșcanu külügyminiszter örvend, őt követi ugyancsak meglepő módon Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, Tudorel Toader igazságügyi miniszter és Răzvan Cuc szállításügyi miniszter. Esetükben a népszerűségi index meghaladta a 30 százalékot. (A közvélemény-kutatásnak, amint arra már utaltunk, csak a részleges eredményeit hozták nyilvánosságra, s az elkövetkező napokban várható a teljes egészében történő közlése.) Szakítópróba?… Vitathatatlan, hogy a közvélemény-kutatás eredményei nemcsak meglepték a szociáldemokrata párt vezetőit, hanem feszültséget, idegességet és elégedetlenséget is kiváltottak a párt berkeiben, annak csúcsvezetése szintjén, sőt egyes értesülések szerint személyes jellegű feszültségeket is állítólag Mihai Tudose kormányfő és Liviu Dragnea pártelnök között. Az előbbit bizonyos értelemben aggasztja, hogy a kormány iránti bizalom jóval alacsonyabb szinten van, mint pártja népszerűsége, s a dolgok ilyenszerű alakulását nemigen tudja értelmezni, legalábbis ez derül ki, pontosabban következtethető ki abból az interjúból, amelyet hétfőn a késő esti órákban adott az egyik hírtelevíziónak. Amúgy tételesen elismerte, hogy közte és Liviu Dragnea között „nem a legmelegebbek a kapcsolatok”, s ugyanakkor bejelentette azt is, hogy számol a kormányátalakítás gondolatával. Liviu Dragnea viszont hétfőn egész nap cáfolta, hogy valamelyes feszültség létezne a párt és a kormány között. Ezt megismételte tegnap délben is, amikor sebtében összehívott csúcsvezetői megbeszélésre igyekezett. (A kormánypárt csúcsvezetéséről van szó.) Időközben napvilágot látott egy „összeesküvés-elmélet” is, ebbe a keretbe helyezhető Mihai Tudose ama igen homályos feltételezése is, miszerint a kutatóintézet által végzett tanulmány hátterében maga a pártelnök, Liviu Dragnea állna. (Ezt a feltételezést határozottan és kemény szavakkal utasította vissza a közvetve érintett személy, azaz Marius Pieleanu.) Továbbá olyan, senki által meg nem erősített, sőt határozottan megcáfolt értesülés is napvilágot látott, miszerint hétfőn délben a szociáldemokrata párt csúcsvezetésének az ülésén Tudose kilátásba helyezte lemondását, illetve fehérben benyújtotta a lemondását. Ezt bizonyos értelemben viszont abban a hétfő esti interjújában elismerte: „négy személy jelenlétében azt mondtam, hogy benyújtom lemondásomat, ha a dolgok ilyen rosszul állnak, és a kormány összeomlik, gyerünk, menjünk haza, mert nem csináljuk jól”. Hozzáfűzte azt is, hogy ilyen tisztségből senki sem szokott nyugdíjba vonulni. Tehát valami mégiscsak bűzlik, ha nem is Dániában, hanem a kormánypárt, a kormánykoalíció és a kormány háza táján… Lapátra tenné A maga nemében meglepetést jelentett az is, hogy a kormány esetleges átalakítása kapcsán Mi­hai Tudose interjújában mindenekelőtt a három „problémás” miniszter „lapátra tevését” tartotta lehetségesnek. Sevil Shhaideh, Rovana Plumb és Viorel Ilie tárcavezetőkről van szó. (Amint az ismeretes, az előbbi kettő esetében egy Teleorman megyében található állami köztulajdonban lévő ingatlanegyüttes jogállásának a megváltoztatását elrendelő kormányhatározatok kapcsán kezdeményezett bűnüldözési eljárást a DNA, az utóbbi esetében pedig állítólag törvénysértő módon megszervezett versenyvizsga kapcsán, de Viorel Ilie „kiadását” a szenátus a minap megtagadta.) Rajtuk kívül még két miniszter lecserélését is indokoltnak tartja Tudose. Nevükről nem kívánt nyilatkozni, de okkal feltételezhető, hogy három tárvezető jöhet számításba, Liviu Pop tanügyminiszter, Răzvan Cuc szállításügyi miniszter és Florian Bodog egészségügyi miniszter (ez utóbbival szemben hétfőn jelent meg igen részletes közlemény azzal kapcsolatosan, hogy a tudományok doktori címét annak idején plagizálás révén szerezte meg). Amúgy vannak olyan feltételezések is, miszerint akár hat miniszter lecserélését is javasolhatja a kormányfő. Tegnap délben újságírói kérdésekre válaszolva fél szájjal nyilatkozva Liviu Dragnea azt hangoztatta, hogy ő személy szerint jobbára elégedett a kormány tevékenységével, de a kormányfő szíve joga kormányátalakítást, minisztercserét javasolni. Hozzáfűzte viszont azt is, hogy a döntés a párt végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik, és nem feltételezi a döntés jogának esetleges kisajátítását a kormányfő által. Mihai Tudose kormányfő viszont önfejűen cselekedett tegnap délelőtt, amikor is olyan látogatásra szánta el magát, amelyről előzetesen állítólag nem tájékoztatta a kormánytagokat és pártja vezetőségét (és a sajtó is csak utólag értesült): 11 óra tájában a Cotroceni-palotában találkozott Klaus Johannis államfővel. Úgy 13 óra tájában az államelnöki hivatal szóvivője, Mădălina Dobrovolschi ismertette az újságírókkal Klaus Johannis soron következő (e heti és jövő heti) programját. Ezt egyébként rendszerint a hivatal honlapján szokták nyilvánosságra hozni. Most másképp történt, s talán nem véletlenül, mert ugyan a kormányfő és az államelnöki találkozóra nem utalt Dobrovolschi, de sokat sejtetően mondta, hogy várja a kérdéseket. Nos, nem is kérdezték egyébről, mint a szóban forgó látogatásról. Azt csak fél szájjal ismerte el, hogy annak mi is volt a témája, és nem kívánt válaszolni arra, hogy ki is kezdeményezte. Csupán arra utalt, hogy soron kívüli megbeszélésre került sor, de azt az adott körülmények között normálisnak tartja. A találkozóról egyelőre nem kívánnak a felek bővebb közleményt nyilvánosságra hozni – így a szóvivő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az államelnök miként viszonyul egy esetleges kormányátalakításhoz, csupán csak azt mondta, amit eddig is: Klaus Johannis mindig is indokoltnak és időszerűnek tartotta, hogy lépjenek vissza azok a magasrangú tisztségviselők, akiket beárnyékol egy bűnüldözési eljárás kezdeményezése, azok a honatyák, akik mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezik az ügyészségi szervek. Hogy ebben az esetben, illetve ezekben a napokban ki is lép vissza vagy kit is léptetnek vissza, az rövid időn belül eldől(het): tegnap délután a csúcsvezetői megbeszélést követően Dragnea és Tudose közösen nyilatkoztak. Az előbbi azt hangoztatta, hogy magukévá tették a kormányfő kormányátalakítási szándékát, de arról – összhangban a párt statútumának előírásával – az országos végrehajtó bizottságnak kell meghoznia a döntést. Tudose hozzáfűzte, hogy annak ülésére csütörtökön, azaz holnap sor kerül. Ezek szerint és képletesen fogalmazva: Mihai Tudose felülkerekedett, és a pártelnök elfogadta az általa megszabott feltételeket. Egyelőre ennyi, a hét végére bizonyára okosabbak leszünk… Hecser Zoltán