Mint részletezték: ha a jogszabályt a képviselőház is elfogadja, akkor akár 600 kilométert is kell utazniuk a székelyföldi vállalkozásoknak, hogy elszámolják támogatási költségeiket. Az RMDSZ ellenezte a döntést, és kérte a rendelet módosítását. A közlemény Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt idézte. „Az ügynökségek összevonása csak látszólag tűnhet hatékonysági intézkedésnek, a kormány valójában több száz kilométeres utakra kényszeríti a vállalkozókat, saját költségen. Marosvásárhelyről Konstancára 570 kilométert, Gyulafehérvárról 590 kilométert kell megtegyenek.

Minden logikát nélkülöz, hogy Hargita, Maros és Fehér megye ne a sokkal közelebbi brassói ügynökséghez tartozzon.

Ezek az ügynökségek a vállalkozásoknak szóló legfontosabb támogatási programokat koordinálják, de éppen a vállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, ezért kértük a tervezet módosítását” – hangzott el a szenátor parlamenti felszólalásában. Az RMDSZ módosító indítványban azt kérte, a marosvásárhelyi hatóság és a hozzá tartozó három megye kerüljön a jóval közelebbi brassói ügynökség hatáskörébe. Tánczos Barna szenátort is idézték, aki a vállalkozásügyi bizottságban sürgette a diszkriminatív rendelet módosítását.
„Teljesen abszurd, hogy Konstancához csatolják Székelyföld egy részét, még akkor is, ha csak egy vállalkozásokért és turizmusért felelős ügynökségről van szó.

Elfogadhatatlan az az érv, hogy azokban a városokban jönnek létre a központok, ahol eddig is a legtöbb pályázatot kezelték, hiszen ezzel ahelyett, hogy egyenlő feltételeket teremtenének, még inkább hátrányba hozzák a többi megye vállalkozásait.

Ebből is láthatjuk, mit jelent az, ha nem vagyunk kormányon, ha a minket érintő átszervezésről nélkülünk döntenek” – nyilatkozta Tánczos.

Az RMDSZ szenátorai az átszervezésről szóló sürgősségi rendelet ellen szavaztak, amely azonban az RMDSZ módosításai nélkül kerül át a képviselőház asztalára. A tervezetről az alsóház dönt – olvasható a közleményben.