Kelemen Hunor szerint sok minden megváltozott az ukrajnai háború kitörése óta, de a földrajz nem változott. „Az erdélyi magyarság itt él, itt kell megalapozni számára a jövőt ennél nehezebb időkben is” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki kolozsvári ülésén tartott politikai beszámolójában. A miniszterelnök-helyettes az ország biztonságát és a béke fenntartását tartotta a legfontosabbnak. Kijelentette, Európa országainak, valamint a NATO-nak nem szabad közvetlenül háborúba keveredniük, mert akkor a baj még nagyobb lehet. Úgy vélte: nincs olyan érv, ürügy, amely igazolhatná a háborút. – Az orosz agressziót az első pillanattól elítéltük, és minden szabadságszerető embernek fel kell emelnie szavát az agresszió ellen – jelentette ki. A politikus úgy ítélte meg, hogy gazdasági válság kezdődött, amely az elkövetkező időszakban mélyülni fog, az EU tagállamait „nem lehet korbácsolni”, hogy olyan gyorsan térjenek át a megújuló energiákra, mint ezt békeidőben elképzelték. – Nem lehet az európai ipart, gazdaságot szélenergiával, megújuló energiával fenntartani. Ha a gazdaság nem működik, a recesszió mélyül. Olyan átmenetre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a munkahelyeket megvédjük – jelentette ki. Úgy vélte: szükség van olyan gazdasági intézkedéscsomagra, amely a gazdaságot és a munkahelyeket védi, valamint a rászorulókat segíti. A politikus felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek ezt a célt szolgálják, és amelyekre 17,3 milliárd lejt szán a kormány. Kelemen Hunor meglátása szerint a nagykoalíció működése nem egyszerű, de stabil. Hozzátette: az RMDSZ akkor lenne rosszabb helyzetben, ha most ellenzékben politizálna. Azt is hozzátette: a nagy parlamenti többséggel rendelkező koalíciónak nem szabad csak „tűzoltással foglalkoznia”. Ezért az RMDSZ továbbra sem mond le az alkotmánymódosítás tervéről. Kifejtette, hogy a magyarság jó úton jár a népszámlálásban, de az önkitöltős szakasz utolsó kilenc napjában további erőfeszítéseket kell tenni, hogy legalább félmillió magyar már ebben a szakaszban bekerüljön a statisztikába. Kitért a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozatára, amely érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását rögzítő miniszteri rendeletet. Hozzátette: a minisztérium 2019-ben egy temesvári ortodox és egy marosvásárhelyi katolikus iskolát hozott létre. A bírósági döntés csak a katolikus iskolát érinti. – Ez elfogadhatatlan, felháborító, minősíthetetlen. Nem fogjuk hagyni, hogy így maradjon. Megvárjuk a bíróság indoklását, és újrakezdjük az iskola alapítását, hogy a 2022–23-as tanév kezdetekor az iskola fogadhassa a diákokat. Az iskola a helyi közösséget, a nevelést szolgálja, ez az iskola létezni fog – jelentette ki Kelemen Hunor. Az SZKT ülése után tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: a kormány nem alakította még ki az álláspontját az Európai Bizottság azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy az EU tagállamai hat hónap alatt állítsák le az orosz kőolajimportjukat. Hozzátette: a javasolt intézkedés különböző mértékben érintené az EU tagállamait. Úgy vélte: az EU-nak olyan megoldást kell keresnie, amely hosszabb átmeneti időt biztosít a döntés hátrányos következményeinek leginkább kitett államok számára. Ezek sorában Magyarországot és Szlovákiát említette. Szerinte enélkül nem lehet elfogadtatni az orosz kőolajimportot leállító EU-szankciót.

MTI