Egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy kiemelkedő eseményekben bővelkedett az elmúlt hét. Igaz, a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet más-más területén. Időrendi sorrendben a keddi nappal kell kezdenünk, amikor is sor került egy nagy horderejű törvény elfogadására, illetve egy ugyancsak élénk érdeklődést kiváltó, a megelőző héten elfogadott frankhitel-átváltásra vonatkozó törvény megtámadására az Alkotmánybíróságnál. Ami pedig az aznap elfogadott törvényt illeti, a szociáldemokrata párt elnökének, Liviu Dragnea képviselőnek a nevével fémjelzett 102 különböző nem fiskális adó és illeték eltörlésére vonatkozó törvényről van szó. Ennek a két történésnek egyes vetületeiről az elmúlt napokban már beszámoltunk, másokról az alábbiakban olvashatnak. Lezárult a parlamenti választások előkészületeinek egy fontos szakasza is, nevezetesen a képviselő- és szenátorjelöltek névjegyzékének a véglegesítése és benyújtása, amelynek határideje október 27-én járt le. A fővárosban rendezték meg a már hagyományos Bukaresti Autószalont (SAB), amely tegnap este zárult, s amely igen nagy látogatottságnak örvendett, de a szervezés szempontjából számos kívánnivalót hagyott maga után. Az uniós tagállamok kormányfőinek és elnökeinek brüsszeli, október 20-21-én lezajlott csúcstalálkozóján nem sikerült kalap alá hozni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). Országunk viszonylatában ennek azért lett volna, van különös és sajátos jelentősége, mert az lehetővé teszi, teheti a vízummentességet a román állampolgárok számára. Egyébként a megállapodást Belgium, pontosabban annak egyik tartománya, Vallónia torpedózta meg, amely parlamentje azzal nem értett egyet, azt hangoztatva, hogy a Kanadából beáramló áruk okán hátrányos helyzetbe kerülne gazdaságuk. Hétfő estig, azaz október 24-én estig adtak haladékot az álláspont megváltoztatására, de az nem következett be. Amikor a remények szertefoszlani látszottak, mégis megszületett a kedvező döntés, nevezetesen csütörtökön. Arról hivatalosan is értesülve az esti órákban, Klaus Johannis államelnök annak a meglátásának adott hangot, hogy belátható időn belül a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd Kanadába. Doktorátusi „ügyek” Október 11-én már beszámoltunk ama 2016/14-es sürgősségi kormányrendelet „sorsának” alakulásáról, amely révén újraszabályozták a doktori tudományos cím megszerzésének a rendszerét, ebben a keretben létrehozva egy szakszervet is, az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU). Ez az új jogszabály arra volt hivatott, hogy beszűkítse a plagizálási lehetőségeket és biztosítsa a hatékonyabb utólagos ellenőrzést is. Az ígéretesnek induló jogszabály viszont a parlament általi jóváhagyás során ugyancsak felpuhult, ilyenképpen pedig a CNATDCU szerepe formálissá vált volna. A törvény átfogalmazása kiváltotta Johannis államelnök rosszallását, Dacian Cioloș kormányfő pedig sajnálatának adva hangot, október 6-án bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságnál fogják megtámadni az október 4-én megszavazott törvényt. Hasonló szándékról nyilatkozott a liberális párt szenátusi csoportja is. Az ügy pikantériája az, hogy az államelnök annak idején már visszaküldte megfontolás végett a parlament által jóváhagyott törvényt, de az államelnöki kifogásokat a honatyák nem szívlelték meg, s azt utólag is a „felpuhított” formában fogadták el. Az Alkotmánybíróság a múlt szerdán, október 26-án tűzte napirendre ennek a hányatott sorsú törvénymódosításnak, illetve a 2016/14-es sürgősségi kormányrendeletnek az ügyét. A taláros testület megállapította, hogy a szóban forgó törvény elfogadása során sérültek az alkotmány 61-es szakaszának az előírásai, valamint az 1-es szakasza (5)-ös bekezdésének az előírásai. Ez azt jelenti, hogy leseperték az asztalról a parlament által elfogadott törvényt, s amint az kitűnik a testület közleményéből, a kihirdetett döntés nem érinti a 2016/4-es sürgősségi kormányrendeletet, az továbbra is érvényben marad. Nos, ebben az összefüggésben emlékeztetnénk arra is, hogy a szóban forgó kormányrendeletet alkalmazva az elmúlt időszakokban a CNATDCU továbbra is tette a dolgát, s olyan közismert politikusoktól vonták meg a tudományok doktora címet, mint Florentin Pandele, Petre Tobă egykori belügyminiszter vagy Robert Negoiță bukaresti polgármester, hogy az egykori kormányfőhelyettesről, a több bűntettel is megvádolt Gabriel Opreaáról ne is beszéljünk. Október 12-i írásunkban arról is hírt adtunk, hogy a hivatalos adatok szerint 2005-től 2014-ig 697 belügyi dolgozó szerezte meg a doktori címet. Jobbára az A. I. Cuza Rendőr Akadémia doktori iskola keretében. Amúgy az akadémia ilyen jellegű ténykedése tekintetében felmerült az a gyanú, miszerint kétségbe vonható a futószalagon megszerzett doktori címek megalapozottsága, illetve a doktori disszertációk tudományos értéke. Október 24-én a rendőrakadémia nyilvánosságra hozott egy listát, amely tartalmazza azon 623 személy nevét, aki az 1995–2016-os időszakban doktori címet szerzett, továbbá doktori disszertációjuk címét, valamint „mentoraik” nevét. Áttanulmányozva ezt a névjegyzéket, rábukkanhatunk politikusokra, rendőrségi vagy igazságszolgáltatási alkalmazottakra, üzletemberekre stb. Amúgy a rendőrakadémián két szakterületen lehetett, pontosabban lehet doktori címet szerezni: közrend és nemzetbiztosság, illetve jogtudomány. Az adatok szerint ez utóbbi szakterületen 345 személy szerzett doktori címet. Köztük van többek között a belügyminisztérium egykori főtitkára, Mihai Șova, akivel szemben a DNA 2015-ben indított bűnügyi kivizsgálást, vagy az egykori képviselő, William Brânză, akit egymillió eurós adócsalásért ugyancsak 2015-ben a DIICOT helyezett vád alá. Közrend és a nemzetbiztonság szakterületen a 2014-es esztendő bizonyult a „legtermékenyebbnek”: 278-an szereztek doktori címet. A szóban forgó szakterületen nemcsak a „szakmabeliek” szereztek doktori címet, hanem egyes üzletemberek is, köztük a közismert „útépítő”, Costel Căsuneanu. A listán még szerepel az időközben ténylegesen letöltendő börtönbüntetésre ítélt egykori szenátor, Cătălin Voicu is (akit egyébként nemrégiben feltételesen szabadlábra helyeztek), de a DIICOT egykori főügyésze is, Alina Bica, akivel szemben már jó ideje nagy visszhangot kiváltó bűnvádi eljárást folytat a DNA, s egyik másik bűntette okán már bíróság elé is állították. Amúgy a szóban forgó listán találtunk magyar nemzetiségű személyeket is, és találtunk továbbá egy megyénkben élő személyt is (egy nyugalmazott rendőrtisztet). Hangsúlyoznunk kell viszont, nincs szó arról, hogy a névjegyzéken szereplő minden egyes személy esetében a doktori cím megszerzése tekintetében ok lenne kételyek megfogalmazására, megalapozatlan feltételezésekre. Az viszont vitathatatlan, hogy vannak köztük olyanok is, akik plagizáltak. Nincs azok között Victor Ponta, de ettől függetlenül a múlt csütörtökön meghozott bírósági döntés értelmében búcsúznia kell a doktori címtől. Igen, mert az annak visszavonására vonatkozó szaktestületi döntést megfellebbező beadványának nem adott helyet a bíróság. Megmagyarázta… Az élénk visszhangot kiváltó, a frankhitel-váltásra vonatkozó törvény pillanatnyi „megtorpedózása” bizonyára sokakat elkeserített, nevezetesen több tízezer olyan személyt, akinek a gondjain, súlyos gondjain enyhíthetett volna ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetése, sőt megszüntethette volna a gondokat. Voltak, akik a kormánynak ama gesztusát, miszerint bizonyos aggályokat megfogalmazva az Alkotmánybírósághoz fordult, rossz néven vették, sőt azt feltételezték, hogy bizonyos érdekek, pontosabban valakik érdekei állhattak a kormányzati lépés hátterében. A kormány kedden este (október 25-én) csak egy igen szűkszavú bejelentésre szorítkozott, s abból nem sokat lehetett kihámozni, illetve érdemben eligazodni. Meglátásunk szerint ez hiba volt, s talán ezt próbálta korrigálni Cioloș kormányfő, amikor utólag némi magyarázattal is szolgált. Többek között azt hangoztatta, nem azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert nem értenek egyet a törvénnyel, hanem azért, mert szükséges tisztázni annak előírásaival kapcsolatosan „bizonyos alkotmányossági sérülékenységeket”, méghozzá azelőtt, mielőtt a törvény hatályba lépne. Cioloș szerint továbbá van néhány olyan elem abban a törvényben, amelyek kételyeket ébreszthetnek, és sajnálatát fejezte ki annak okán, hogy a parlament nem volt tekintettel azokra az indítványokra, amelyeket a kormány javasolt, s amelyek valóban alkalmazhatóvá tették volna a törvényt. Ilyenképpen pedig fennáll annak a kockázata, hogy a gyakorlatba ültetést követően valakik, például egy bank azt megtámadja. Nos, az ilyen visszás és bonyodalmakat okozó helyzeteket kívánta megelőzni a kormány, legalábbis ezt állította a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben megszületik a taláros testület „válasza”, a kormány a legrövidebb időn belül meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a törvény előírásainak az érdembeli alkalmazását. (Időközben az is eldőlt, hogy az Alkotmánybíróság november 23-i ülésén tűzi napirendjére ezt a törvényt.) A kormányfő eléggé burkoltan utalt arra is, hogy azon embereken kell segíteni, akiknek problémái vannak és nem a spekulánsoknak. Ebben az összefüggésben utalt arra, hogy a több tízezer svájci frankban meghitelezett közül 200 olyan van, akik mindegyike esetében a felvett hitel értéke meghaladja a 250 ezer eurós értékszintet, s ezeknek együttes hitelállománya meghaladja az 1 milliárd lejt, a kikölcsönzött mintegy 5 milliárd lejes teljes összegből. Ami igaz, az igaz: az elmúlt héten napvilágot láttak olyan értesülések, illetve tényadatok, miszerint valóban voltak olyan személyek, akik 1 millió svájci frankot meghaladó értékű banki kölcsönt is felvettek, de nem ingatlanszerzésre vagy vállalkozásindításra, hanem állami cégek részvényeinek a megvásárlására. Ismerjük el, hogy egy kicsit fura dolog és egyben kockázatos is banktól kölcsön vett összeggel spekulálni a részvénypiacon. Visszatérve a törvényre, azt a liberális honatyák is feltétel nélkül megszavazták, de most amikor „kikiáltották” kormányfőjelöltjüknek Dacian Cioloșt, némileg kényelmetlen helyzetbe sodorták magukat, s ebből úgy próbáltak kievickélni, hogy ők is indokoltnak tartják az alkotmánybírósági „véleménykikérést”, mert így elejébe lehetne menni az utólag bekövetkezhető bonyodalmaknak. Elejébe menés ide vagy oda, a liberálisok amolyan pártfordulása okán mi azt mondanánk: eső után köpenyeg… Csütörtökön este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában újólag megindokolva a hitelcsere-törvény „megtámadását”, kitért a Dragnea-féle illetékeltörlési törvényre is. Ez alkalommal viszont „engedékenyebbnek” bizonyult: többek között azt hangoztatta, hogy lehet, nem „jön össze” elegendő és meggyőző kormányzati érv az alkotmányossági aggályok alátámasztására. Léteznek ugyan kifogások, fenntartások, de a költségvetési kihatásokról nemigen lehet beszélni, hisz a 2017-es állami költségvetésnek még a tervezete sem készült el – így Cioloș. Jó, de akkor honnan az a várható 1,6 milliárd lejes „kiesés”, amelyről a pénzügyminiszter beszélt kedden este?... Jelöltállítás Az elmúlt héten lezárult a jelöltállítás a közelgő parlamenti választásokra, s a pártoknak október 27-tel bezárólag be kellett nyújtaniuk a képviselő-, illetve szenátorjelöltek névjegyzékét, valamint a támogató listát. Mindez egyes politikai pártok esetében viszonylag problémamentesnek, gördülékenynek bizonyult, bár túlzás lenne azt állítani, hogy nem volt olyan párt, amely esetében ne jelentkezett volna némi morgás, zsörtölődés vagy éppenséggel marakodás. A két nagy romániai párt esetében, a liberális, illetve a szociáldemokrata párt esetében már voltak viszont keményebb összeröffenések, összetűzések, főleg ez utóbbi esetében. Tény, hogy sokan az egykori honatyák közül kiszorultak a listákról, és ilyen vagy olyan elvárások, érdekek mentén meglepetésszerű döntések születtek. Esetenként sikerült megnyerni olyan közéleti személyiségeket, a tudományos élet egyes kiválóságait, akik eddigelé politikai szerepet nem vállaltak, de nevük „húzóerőt” jelenthet a szavazatszerzés szempontjából. Egyetlen példát említenénk meg: a liberálisok listáján szerepel az európai hírnevű egykori idegsebész, Leon Dănăila, aki ellen kifogást nem lehetne megfogalmazni, csupán egy gond van: immár betöltötte 82. életévét és közpolitikai tapasztalattal nem rendelkezik. A nagy reményeket tápláló, a nagy politika színterén szárnyát bontogató új párt, Románia Megmentési Pártja (USR) majdhogynem „belefulladt” a lázas jelöltállításba, ugyanis az utolsó pillanatban, október 26-án, sikerült rendeznie, tisztáznia bizonyos jogorvoslási ügyeket. Egyébként ez a párt minden megyében jelölteket állított. Kezdetét vette a kampányolás, országszerte nagyméretű plakátokkal találkozhatunk. A plakátozás, a kampányolás sem bizonyult minden esetben problémamentesnek. Így például annak okán, hogy neve sokszor került a liberális párt és az USR vezetőinek, aktivistáinak a szájára, Dacian Cioloș csütörtökön arra szólított fel, hogy a választási kampányban ne használják őt „jelképként”, azaz ne kampányoljanak vele. Ezzel a figyelmeztetéssel némileg megkésett, ugyanis már megjelentek olyan kampányplakátok, amelyeken az ő arcképe látható. Az RMDSZ tekintetében is merültek fel bizonyos problémák a nagy plakátok tekintetében. Kolozsváron a helyi rendőrség elrendelte azok eltávolítását, arra való hivatkozással, hogy az érdekképviseleti szervezet által megbízott szakcég nem rendelkezett építkezési engedéllyel. Ugyanakkor egyes román sajtóorgánumokban bírálatot, ellenérzést váltott ki a plakátok szövege, többek között az Antena 3 kereskedelmi hírtelevízióban hangzottak el éles bírálatok, de egy csütörtök esti televíziós interjújában nemtetszésének adott hangot Dacian Cioloș kormányfő is. Ha már a közelgő parlamenti választásokról esett szó, az érdekesség kedvéért megemlítenénk azt is, hogy igen hosszas szünet után újólag három személynek sikerült megszereznie az egyéni indulóként előírt támogatói „tábort”. Mindhárman egykori pártpolitikusok: Elena Udreáról, Remus Cerneáról és Theodor Paleologuról van szó. Hecser Zoltán