A 2012–2016-os időszakhoz képest 2017–2021 között enyhén csökkent a nemzetközi nehézfegyver-kereskedelem – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentéséből. Ugyanakkor a dpa és az AFP által ismertetett dokumentum szerint a folyamatos, illetve növekedő fegyverimport miatt aggasztó méreteket öltött a fegyverek felhalmozása, többek közt Európában is. A nehézfegyverek (például harckocsik, vadászgépek és tengeralattjárók) nemzetközi forgalma globális szinten 4,6 százalékkal csökkent ugyan a vizsgált időszakban, de regionális szinten nagyon nagyok az eltérések – mutatott rá Pieter D. Wezeman, a SIPRI fegyverkereskedelmet kutató programjának vezetője. Európában, Kelet-Ázsiában, Óceániában és a Közel-Keleten továbbra is nagy a fegyverimport volumene. Európában például 19 százalékkal nőtt a fegyverkereskedelem 2017–2021 között az előző négyéves időszakhoz képest – tájékoztatott a SIPRI munkatársa. „Európa az új forró pont – állapította meg Siemon Wezeman, a jelentés társszerzője. – Óriási mértékben növelni fogjuk a katonai kiadásokat, sok új fegyverre lesz szükségünk, és ezek nagy része importból fog származni, főként Európán belülről és Amerikából” – vélekedett. Pieter D. Wezeman szerint az európai fegyverimport növekedésében fontos szerepet játszik, hogy súlyosan megromlott a legtöbb európai állam kapcsolata Oroszországgal. Főleg azok az országok importálnak fegyvert, amelyek nem tudják szükségleteiket saját védelmi iparuk segítségével kielégíteni. Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportja a 2012–2016-os időszakhoz képest a 2017–2021-es időszakban 14 százalékkal nőtt, a jelentés szerint a tengerentúli ország teljes részesedése ebben az ágazatban 32 százalékról 39 százalékra emelkedett. Oroszországnak a 2017–2021-es időszakban 19 százalékos részesedése volt a globális fegyverexportból. A 2012–2016-os időszakhoz képest azonban 2017–2021 között 26 százalékkal csökkent a fegyverkivitele, miután visszaesett a fegyverszállítás Indiába és Vietnámba. Németország továbbra is az öt legnagyobb fegyverexportőr között van, dacára annak, hogy a vizsgált időszakban 19 százalékkal csökkent az exportja. Több európai ország, köztük Németország hatalmas katonai beruházásokat jelentett be. Az Oroszország ukrajnai inváziója miatt aggódó államok vadászrepülőgépekkel – főként a rendkívül modern, de drága amerikai F–35-össel –, rakétákkal, tüzérségi eszközökkel és más nehézfegyverekkel fogják megerősíteni hadseregüket az elkövetkező években. Mindez időigényes, mert a beszerzésről dönteni kell, a fegyvereket meg kell rendelni, legyártani, elszállítani, de a folyamat már Krím 2014-es annektálásakor elkezdődött – állítja Siemon Wezeman, hozzátéve, hogy Európa részesedése a globális fegyverkereskedelemben csak az elmúlt öt évben 10 százalékról 13 százalékra nőtt, és továbbra is jelentősen növekedni fog. Számokban kifejezve – bár a szerződések és a fegyveradományok átláthatatlansága miatt nincs pontos adat – a globális fegyverkereskedelem a szakértők szerint megközelíti az évi százmilliárd dollárt. Az éves jelentés szerint az import elsősorban Ázsiára és Óceániára irányul, ahová a fegyverszállítmányok 43 százaléka kerül, és a tíz legnagyobb fegyverimportáló ország közül hat is itt található: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea, Pakisztán és Japán. A fegyvervásárlás fő mozgatórugója a térségben a feszültség Kína, illetve több más ázsiai és óceániai ország között – olvasható a SIPRI jelentésében. A második legnagyobb piacot a Közel-Kelet képezi a globális import 32 százalékával. Itt 3 százalékkal nőtt a fegyverkivitel, elsősorban Katar beszerzései miatt, amelynek feszült a kapcsolata öbölbeli szomszédaival. Ráadásul a jelenlegi olajárak jelentős bevételeket fognak generálni, és ez általában fegyverrendelésekhez vezet – tette hozzá Siemon Wezeman. Az országok közül India és Szaúd-Arábia a legnagyobb fegyverimportőrök, mindkét országnak 11-11 százalékos a részesedése a globális forgalomban. A sorrendben Egyiptom (5,7 százalék), majd Ausztrália (4,8) és Kína (4,8) következik. Kína, a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre (4,6 százalék), megőrizte ezt a pozícióját, bár részesedése a fegyverkereskedelemben kissé csökkent.

Agerpres