Döntőházként megszavazta a képviselőház azt a módosító indítványt, amely szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Az indítvány az államfő aláírásával léphet érvénybe. Megszavazta a képviselőház tegnap azt az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amely garantálja az anyanyelv használatát egészségügyben és a szociális ellátást biztosító intézményekben azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt. Az indítvány mellett 263 képviselő szavazott, nem volt egyetlen ellenszavazat sem. A szenátus már korábban elfogadta az indítványt, amelyet még Klaus Johannis elnöknek kell aláírnia, hogy hatályba lépjen. „Az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá. Azonban ma tettünk egy előrelépést az anyanyelvhasználat tekintetében. Így nemcsak azokon a településeken lesznek kötelesek magyar nyelven beszélő személyzetet alkalmazni, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, hanem azokon is, ahol van legalább 5000 magyar lakos. Így számos erdélyi nagyvárosban is, mint például Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, magyarul fordulhatnak orvoshoz az érintettek” – mondta el Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szavazást követően. Korodi emlékeztetett az olaszteleki magyar lány esetére, akit hiányos román nyelvtudása miatt aláztak meg a kolozsvári gyermekgyógyászaton azért, mert nem tudott románul beszélni a kórház személyzetével – emiatt az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács ezer lejre bírságolta a kórházat. Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság tagja azt mondta: „A magyarok lakta vidékeken szükség van arra, hogy a magyar betegekhez magyarul szóljanak, igazgatótól orvosig és ápolószemélyzettől asszisztensekig. Az arányos képviselet a vezetőségi és egészségügyi asszisztensek számában is megmaradásunk egyik feltétele”. Csép Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi biztosságának titkára úgy fogalmazott: „Meg kell adnunk a lehetőséget azoknak a személyeknek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak egészségügyi állapotukból vagy szociális körülményeikből adódóan, hogy hatékony ellátáshoz jussanak. Éppen ezért kötelességünk megteremteni minden olyan feltételt, amely lehetővé teszi azt, hogy anyanyelvükön szólalhassanak meg az érintettek ilyen helyzetekben. A törvény előírja, hogy az egészségügy mellett a szociális ellátást biztosító intézményekben is, mint például gyerek- és öregotthonokban, alkalmazzanak az adott kisebbség nyelvén beszélő alkalmazottat.”