Hivatalosan vége az egyszer használatos műanyag termékek korának – kormányrendelettel ültetik gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.   A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön – mutatott rá a szaktárcavezető azt követően, hogy szerdai ülésén elfogadta a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet és a szelektív hulladékgyűjtés kerettörvényét. – Ez a döntés egy határozott lépés a körforgásos gazdaságra való átállás irányába. Romániának gyakorlatba kell ültetnie a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését szabályozó 904/2019. számú európai irányelvet, amely fontos pillére a körforgásos gazdaságot célzó stratégiának. Bár a szakminisztériumok későn indították el a konzultációt a gazdasági szereplőkkel, hosszú folyamatot tudunk magunk mögött, de ez az eredmény lendületet fog adni ahhoz, hogy folytassuk a munkát a műanyaghulladék mennyiségének a mérséklése érdekében – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: a jogszabályok mellett a fenntartható fogyasztói döntéseket támogató, valamint a felelős fogyasztói magatartásra sarkalló gazdasági intézkedésekre van szükség. Az életünk ettől nem lesz nehezebb, csak környezetbarátabbá válik az életvitelünk. Biztató, hogy azokra a termékekre, amelyeknek a forgalmazását és használatát tiltja ez a jogszabály, vannak fenntartható alternatívák, az ezekre való átállásra pedig a gyártók és a fogyasztók is hajlandóságot mutatnak. Ezáltal jelentősen javulhat az Európai Unió gazdaságának versenyképessége, ugyanakkor csökkenhet a környezetre nehezedő jelenlegi nyomás – hangsúlyozta. [caption id="attachment_125916" align="aligncenter" width="1600"] Fotó: Tánczos Barna sajtóirodája[/caption] Az intézkedést azok az adatok teszik szükségessé, amelyek szerint az elmúlt ötven évben hússzorosára emelkedett az előállított, illetve felhasznált műanyag mennyisége. Ha folytatódik a mostani tendencia, az elkövetkezendő húsz évben megduplázódik, és elérheti a 600 millió tonnát. Az Európai Unióban a megközelítőleg évi 25 millió tonna műanyaghulladék 30 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra. Annak ellenére, hogy az élővilágra ez jelenti a legnagyobb veszélyt, a tengerparti hulladék 85 százalékát képezi a műanyag szemét. A műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedéseket a megrendelt hatástanulmányok alapján, lépcsőzetesen vezetik be. Az új uniós célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Ez azért különösen fontos, mert Európában a csomagolóanyagok teszik ki az összes műanyag-felhasználás 40 százalékát. Első körben tilos lesz piacra dobni bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékeket: evőeszközöket, szívószálakat, fültisztító pálcikákat, tányérokat, léggömbtartó pálcákat, polisztirolból készült ételtároló edényeket, poharakat, valamint az oxidatív úton lebomló műanyagból gyártott termékeket. 2024. július 3-tól csak legfeljebb háromliteres műanyag palackokat lehet forgalmazni, amelyek dugója rögzített; 2025-től a forgalomba hozott palackok 25 százalékának újrahasznosított műanyagból kell készülniük; 2030-tól pedig ennek az aránynak 30 százalékra kell emelkednie. 2026-ra a tagállamoknak csökkenteniük kell az egyszer használatos műanyag használatának mértékét 2022-höz képest, ehhez pedig be kell vezetniük a betétdíjas rendszert. Az irányelv azt a célkitűzést is tartalmazza, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát hasznosítsuk újra, amihez az első lépcső, hogy 2025-ben megközelítsük a 77 százalékos arányt. Továbbá az egyszer használatos műanyagból készült termékek csomagolásán tájékoztatni kell a fogyasztókat arról, hogy a termék milyen anyagból készült, milyen negatív hatásai vannak a környezetre, illetve hogyan kell kezelni ezt a típusú hulladékot. Ilyen termékek például az egészségügyi és tisztasági betétek, a tamponok, a nedves törlőkendők stb. Ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősség értelmében „a szennyező fizet” elv alapján a gyártóknak fedezniük kell az újrahasznosítandó szemét tisztításának és a hulladékkezelés folyamatának, valamint a lakosság tájékoztatásának költségeit, hogy ezáltal csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat idén januárban közzétett, 2018-as helyzetképet rögzítő adatsora szerint Románia a műanyaghulladék újrahasznosítását tekintve az uniós átlagnál jobban teljesít. Ugyanakkor az is biztató, hogy Romániában közel négy százalékkal csökkent a műanyag csomagolásokból származó hulladék aránya.

HN-információ