– Az elmúlt két év eseményei jelentősen rányomták a bélyeget a gazdaságra, a vállalkozói szférára. Számos cég került nehéz helyzetbe, emiatt pedig rengeteg embernek került veszélybe a munkahelye. Milyen intézkedésekkel segítették ebben az időszakban őket?

– A járványhelyzet egyik legnehezebb része a folyamatos bizonytalanság volt, ezért mi igyekeztünk kormányzati eszközökkel biztosítani a cégek fennmaradását és védeni a munkahelyeket. Gondoskodtunk arról, hogy közel 1 millió munkavállaló, akit kényszerszabadságra küldtek, a fizetésének 75%-ával megegyező támogatást kapjon. Ezen felül csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatást is bevezettünk, az alkalmazottak állami pótlék formájában pedig megkaphatták kieső jövedelmük 75%-át. Ez volt az úgynevezett kurzarbeit. De állami támogatással megtérítettük 3 hónapig a kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazottak bérének is közel felét. Sőt az általam koordinált 4.1.1-es kiírással kifejezetten a koronavírus-járványban nehéz helyzetbe került kis- és közepes vállalkozásokat támogattuk összesen 438 millió euró értékben. Ez volt az egyik leginkább várt kiírásunk, közel 1500 cég nyújtott be sikeres pályázatot. Ami pedig a cégek óriási energiaszámláit illeti, azon is igyekeztünk segíteni. A gáz árát felére csökkentettük, míg az áram két és félszer olcsóbb ahhoz képest, amekkora a piaci ár szerint kellene legyen.

– Az elmúlt hetekben több erdélyi településen is találkozott vállalkozókkal, akiknek az eddigi megvalósításokat és a közelgő pályázati lehetőségeket mutatta be. Mi a tapasztalata?

– Általában dugig megtelik a terem vállalkozókkal. Figyelnek, rengeteg kérdésük van, javaslatokat is megfogalmaznak, működik a párbeszéd. Februárban például a digitalizációs kiírásunkba számos olyan módosítás került bele, melyeket maguk a vállalkozók javasoltak. Emellett persze elmondják panaszaikat is: sok esetben túlzottan bürokratikus a rendszer, nehézkezesen működik és mi ezen próbálunk változtatni. Már sikerült néhány változtatást elérnünk: most már online adhatják le a pályázati dokumentációkat és online is kell elszámolni. Illetve igyekeztünk felgyorsítani az értékelési folyamatot is, így bizonyos pályázatok esetében a leadás után egy hónappal már elkezdtük aláírni a szerződéseket. Sőt, Romániában először megjelentettük a pályázati naptárat, így a vállalkozók pontosan tudják, hogy mikor milyen pályázatokra lehet számítani, és fel tudnak készülni időben, hisz a mi érdekünk is, hogy minél könnyebb legyen pályázni és minél többen tudjanak pályázni. 

– Románia rekordnagyságú uniós összegekhez jut hozzá. A pályázatok között kiemelt helyen áll a digitalizáció. Milyen lehetőségeik vannak a vállalkozóknak?

– Februárban indítottuk el az ország legnagyobb digitalizációs pályázatát 350 millió euró értékben, amelynek a határideje június 30., bőven van még idő pályázni. Illetve most van közvitán a 150 millió eurós digitalizációs pályázatunk is. A digitalizációs pályázatokkal kapcsolatban sokakban az a tévhit él, hogy néhány számítógép, nyomtató és hasonló eszközök vásárlásáról szól. A digitalizáció ennél sokkal több: új eszközökkel, új eljárásokkal új eredményeket érhetnek el a vállalkozások, automatizálhatják a gyártási és szolgáltatási folyamatokat, bővíthetik a termékskálájukat, így növelik a versenyképességet, ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre. De ezekből a pályázatokból automatizáláson, robotizáláson túl, mesterséges intelligenciáig, bármit meg lehet vásárolni, illetve valósítani. Ezért ajánlott IT-cégekkel is együttműködni, akik felmérik, hogy az adott vállalkozásokat hogyan lehet hatékonyan digitalizálni. A digitalizáció mellett a másik jelentősen támogatott irányzat a kutatás és innováció, amellyel a cégek keveset foglalkoztak, hiszen a túlélésért küzdöttek, pedig ebben is óriási lehetőségek vannak. Az országos program keretében erre 743 millió euró, míg a regionális programok keretében közel 250 millió euró van. Itt a cégek összeállnak egy kutatóintézettel vagy egyetemmel, és az ötlet megszületésétől egészen a prototípus legyártásáig gyakorlatilag az egész folyamatot lefedik. Ezek mind olyan pályázatok, amelyeket könnyen lehet a vállalkozások igényeihez, szükségleteihez igazítani, ezért érdemes, hogy minél több vállalkozó pályázzon.

– Mit üzenne az embereknek a kormányzati konzultációval kapcsolatban? 

– Arra kérném őket, hogy jöjjenek el találkozóinkra, fórumainkra, mondjanak véleményt munkánkról, töltsék ki kérdőívünket a kormany.rmdsz.ro honlapon. Nekünk mindez sokat segít abban, hogy az elkövetkező két év prioritásait meghatározzuk.

K. D.