Magyarország ígéretet kapott, hogy addig nem vezetnek be semmilyen változtatást Ukrajnában a magyar kisebbség oktatásában, amíg nem születik meg az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalása – közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel csütörtökön Kijevben folytatott tárgyalásai után. [caption id="attachment_58684" align="aligncenter" width="2658"] Lilija Hrinevics és Balog Zoltán. Haladék Fotó: Bartos Gyula/EMMI[/caption] Balog Zoltán a közösen tartott sajtóértekezleten konstruktívnak nevezte kijevi tárgyalása légkörét. Hangsúlyozta: a magyar kormány elsősorban a kárpátaljai magyarság érdekeit tartja szem előtt. – Ami jó a magyar anyanyelvű ukrán állampolgároknak Kárpátalján, az jó Budapestnek is – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a magyar kormány továbbra is velük egyetértésben kívánja folytatni a megbeszéléseket a kijevi vezetéssel. Szavai szerint jogos az ukrán kormány elvárása, hogy Ukrajnában mindenki jól beszélje az államnyelvet, beleértve Kárpátalját is, ahol fontos megerősíteni az ukrán nyelv oktatását. Megjegyezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek számos szakmai javaslata van arra vonatkozóan, miként lehet hatékonyabbá tenni az ukrán nyelv oktatását a magyar kisebbség számára. Mostantól konzultációt kezdenek arról, miként lehet alkalmazni azokat a törvényeket, amelyek ezt biztosítják – tette hozzá. – Azt várjuk, hogy addig egyoldalú lépés nem történik a jelenlegi iskolai rendszer megváltoztatásában, amíg ezek a konzultációk nem zárulnak le, lehetőleg megegyezéssel – emelte ki. Szavai szerint erre ígéretet is kapott az ukrán oktatási minisztertől. Tájékoztatása szerint az ukrán oktatási miniszter és a külügyminiszter is megerősítette, hogy az 1991-ben megkötött magyar–ukrán alapszerződés továbbra is érvényben van, ami pedig biztosítja az ukrajnai magyar kisebbségnek az anyanyelvű oktatást minden szinten. – Éppen ezért azt várjuk, hogy ne csökkenjen az anyanyelvi oktatás jelentősége és szintje a jövőben – fűzte hozzá. Balog Zoltán rámutatott: Magyarország és Ukrajna között jogvita van arról, hogy az új oktatási törvény csökkenti-e vagy sem a kisebbségi jogokat, ezért állapodtak meg a Velencei Bizottság állásfoglalásának megvárásában. – Van tehát egy pedagógiai, oktatáspolitikai kérdés, amin együtt fogunk dolgozni, van egy jogi rész, amiben a nemzetközi szervezeteknek a segítségét kérjük, és van egy olyan rész, amelyben szeretnénk kifejezni, hogy számunkra nagyon fontos Magyarország és Ukrajna jó viszonyának megőrzése – fejtette ki. Megjegyezte, hogy az elmúlt hat évben rendkívül sokat tett a magyar kormányzat a Magyarországon élő ukrán nemzetiségűek támogatásáért. Azért, hogy erről az ukrán oktatási miniszter személyesen is meggyőződhessen, meghívta őt magyarországi látogatásra. Lilija Hrinevics a sajtótájékoztatón kijelentette: a találkozó jó lehetőség volt arra, hogy eloszlassanak bizonyos félreértéseket az új oktatási törvénnyel kapcsolatosan. Ismételten leszögezte, hogy nem fognak bezárni egyetlen magyar iskolát sem Kárpátalján. Pavlo Klimkin külügyminiszter újfent kiemelte: a törvény célja, hogy az oktatás révén egyenlő jogokat és érvényesülési lehetőségeket biztosítsanak minden ukrán állampolgár számára, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. MTI