A kivándorlás, de a hazában maradás jogának biztosítását is szorgalmazta Ferenc pápa egy, a migrációról tartott beszédében, amely az olasz sajtó szerint felért egy kisebb enciklikával a nemzetközi migrációs helyzetről. A pápa a háborúk és üldözés elől menekülők számára nyitott és biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmazott a Migrációk és a béke című vatikáni találkozón mondott beszédében. Népes menekülttáborok helyett, amelyek a pápa szerint csak az ott-tartózkodók sérülékenységét növelik és feszültséget keltenek, az egyházfő „szélesebb körű befogadást” sürgetett a menedékkérők befogadásának terjesztésével. Kijelentette, a kivándorlás jogával egyetemben azt a jogot is biztosítani kell, hogy az embereknek ne kelljen kivándorolni, hanem hazájukban találjanak méltó életkörülményekre. A migráció nem új jelenség az emberiség történetében, mégis a harmadik évezred elejét erőteljes és világméretű vándorlás jellemzi. Az esetek többségében kényszer okozta migrációról van szó konfliktusok, természeti katasztrófák, üldözések, éghajlatváltozás, erőszak, ínség és méltatlan életkörülmények miatt – fogalmazott a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta: „egy maroknyi egyén nem ellenőrizheti fél világ forrásait. Elfogadhatatlan, hogy embereknek és egész népeknek csak morzsák összeszedésére legyen joguk”. A pápa befogadást, védelmet, integrációt szorgalmazott „sürgős magatartásváltással”, szavai szerint a „végeredményben az egoizmusból eredő és a populista demagógia növelte” visszautasítás és közöny helyett. Hangsúlyozta, hogy az integráció nem asszimilációt jelent, de nem is kulturális „laposodást”, hanem a másik kultúrájának kölcsönös elismerését.