A fekete márciusként ismert, 1990 márciusában történt véres román–magyar összecsapás újbóli kivizsgálását kérte Románia főügyészétől Biró Zsolt parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Biró Zsolt az Augustin Lazăr főügyészhez címzett beadványában üdvözölte, hogy az 1989-es romániai forradalom dossziéjának az újbóli megnyitása mellett napirenden szerepel az 1990-es bukaresti ügynek az újbóli kivizsgálása, de megjegyezte: a Marosvásárhelyen történteket magyarellenes pogromnak tartja, és „a fekete márciust és a bányászjárást szervezők mögött ugyanazon sötét erők sejthetők”. Ezért a történtek újbóli kivizsgálását kérte. 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyarok segítségére érkeztek a cigányok azzal a felkiáltással, hogy „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”, és kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi románokat. Az összecsapásnak halálos áldozatai is voltak: három magyar férfit szándékosan gázoltak halálra. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit azóta sem azonosították. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert 10, egyet 6, a többit pedig 2, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték. A fekete márciusra hivatkozva alakította újra a kormány a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI).