A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány. A Magyar Távirati Iroda által is szemlézett tájékoztató emlékeztet arra, hogy miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány – Fundația Tradiții Transilvane-nak adományozta.

Nagy Elek üzletember kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Arhitectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekttanácsadó iroda a várkastély restaurálását.

A 2017-ben megnyert európai uniós pályázat után a következő évben kezdődtek meg a felújítási munkálatok az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével.

A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt,

amelyet a kormány által meghirdetett európai uniós finanszírozásból, a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány több mint hárommillió eurós hozzájárulásából valósítottak meg.

A felújítás jövőre a kastélypark rendbetételével folytatódik egy 2,15 millió eurós pályázat keretében

elnyert projekttel, amelyből finanszírozzák a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezését. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat multifunkcionális kulturális központ formájában. Egyúttal az alapítvány célja az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét.
 

A gyalui várkastély A gyalui Rákóczi–Bánffy-kastély, országos jelentőségű műemlék történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégibb részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy késő gótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálja 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtetett ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebontatta, és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.