A Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint az ukrán parancsnokság Facebookon azt közölte, vizsgálják a pusztítás mértékét, valamint a kiömlő víz és az elöntött területek léptékét.

A víztározó látja el vízzel a zaporizzsjai atomerőművet is.

Orosz hírügynökségek azt jelentették, a gát átszakadt, és a víz elöntötte a környéket. Később megszólalt Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Szolovjov Live médiacsatornán. Ő azt állította, hogy a Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében.

Magyarországi hírportálok külföldi hírügynökségekre hivatkozva ugyanakkor arról számoltak be, hogy a polgármester kijelentésének ellentmond, hogy

a gát falán már hétfő délben látszottak sérülések,

ezt a Washington Post tényfeltáró újságírója, Evan Hill vette észre, miközben a Nova Kahovka-i gátról készült műholdképeket tanulmányozta. A gát felrobbanásáról az Euronews hírcsatorna is beszámolt.

A telex.hu az angol Guardianre hivatkozva ugyanakkor azt írja: az ukrán nemzetbiztonsági tanács arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok éjjel 2 óra 50 perckor robbantották fel a Kazovszkaja-vízerőművet, a detonáció az épületen belül történt. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte. Elmondása szerint

mintegy nyolcvan település van az árvíz által elöntött zónában.

Elrendelték a veszélyeztetett területek kiürítését, valamint az összes olyan város és falu ivóvízzel való ellátását, amelyek a Nova Kahovka-i víztározóból kaptak vizet. Az ukrán hatóságok megkezdték a veszélyeztetett települések kiürítését. Az oroszok által ellenőrzött területeken egyelőre nincs szükség nagyszabású evakuációra.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőműrendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. Az RBK orosz gazdasági lap szerint május 7-én a erőműnél ellenőrzött vízlebocsátásba kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást. A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található. 1956-ban építették az erőmű részeként, harminc méter magas és három kilométer hosszú, a Krím félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet látja el vízzel.