Eseménygazdag volt az elmúlt hét, mindenekelőtt a kilátásba helyezett jobbára bérezési és fiskális jellegű jogszabá­lyok, illetve az azok kapcsán megfogalmazott pro és kontra álláspontok megfogalmazása okán, de a parlament sem volt mentes az esetenkénti heves vitáktól. Ugyanakkor olyan eseményekről is értesülhettünk, amelyek közelebb vihetnek bizonyos álmok, azaz elképzelések előbb-utóbbi megvalósulásához. Ezek közé sorolható a Ploieºti–Brassó autópálya projektjének gyakorlatba ültetése, akárcsak a börtönépítések felfuttatása. Lehet, sokan megütköznek azon, hogy az álmok megvalósulása közé sorolunk börtönépítést. Márpedig átvitt értelemben erről van szó, mert tetszik, nem tetszik Románia nemzetközi megítélése szempontjából gyakorta rosszallást hallani a börtönviszonyokról, arról nem is beszélve, hogy a börtönlakók közül sokan pereket nyertek meg, illetve jóvátétel megfizetésére kötelezte az Európai Emberjogi Bíróság a román államot. Ugyanakkor az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba. Következésképpen kénytelen-kelletlen már évek óta szükségessé vált börtönök építése. (Az viszont más ügy, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a bűnmegelőzési ténykedést.) Annak idején a Ponta-kormány is úgymond beütemezte két börtön megépítését, de a tényleges kivitelezés ilyen-olyan okokból elmaradt. Az elmúlt héten viszont az igazságügyi miniszter konkrét előrelépésről számolt be. Buzău megyében két, a honvédelmi minisztérium ügykezelésében lévő ingatlant szemeltek ki a szóban forgó célra, s az ügyintézés folyamatban van, azok átvétele és majdani átépítése érdekében. Két ingatlanról van szó, de tulajdonképpen egy börtön fog létesülni, ugyanis a másik ingatlanban egy vízmű találtatik, s ez mint olyan, kiszolgálóegységévé válna a fogvatartási intézetnek. A Bukarest melletti Berceni-ben építendő börtön esetében pedig elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Állítólag a két új létesítmény nyomán országunk eleget tud tenni az uniós elvárásoknak a börtönlakók számára biztosítandó felület tekintetében. Világbanki háttérrel Már hónapokkal ezelőtt hallani lehetett arról, hogy a hazai hatóságok úgymond megkörnyékezték a Világbankot a romániai autópálya-építkezések bonyolult kérdéskörében. Erről többször is egyeztettek, és a jelek szerint bekövetkezett a konkrét megegyezés: az elmúlt hét elején a Világbank küldöttsége, élén a közúti infrastrukturális projektekért felelős országmenedzserrel, Tatiana Proskuryakovával, látogatást tett országunkban, s megbeszéléseket folytatott Mihai Tudose kormányfővel is. Ez utóbbi megelégedéssel nyilatkozott a Világbank kedvező döntéséről, hozzáfűzve azt is, hogy az fogja finanszírozni a munkálatokat (hónapokkal ezelőtt erről még nem volt szó). A megbeszélések során eldőlt, hogy a Ploiești–Brassó közti autópálya-szakaszt illetően mindennemű támogatást megad a Világbank. Rövidesen létre jön a kormányfőtitkárság szintjén egy, a Marcel Ciolacu kormányfő-helyettes vezette koordinációs bizottság, a szállításügyi minisztérium szintjén pedig a projekt gyakorlatba ültetési egysége. Műszaki szempontból a koordinálás Felix Stroe szállításügyi miniszterre hárul. Lehet, hogy a Világbank bekapcsolódása a szóban forgó autópálya-szakasz megvalósításába gyógyírt fog jelenteni, és rövid időn belül kimozdulhat a holtpontból ez a nagyszabású infrastrukturális beruházás. Az autópálya-építés kapcsán utalhatunk arra is, hogy október 27-én lejárt a Nagyszeben–Pitești autópálya két szakaszának munkálataira kiírt ajánlatok benyújtásának a határideje. Az 1-es, a Nagyszeben–Bojca pályaszakaszra 9 ajánlatot nyújtottak be. A munkálatok becsült értéke 765,8 millió lej (áfa nélkül), a szerződés időtartama pedig 108 hónap, amelyből 12 hónap a tervezésre, 36 hónap a kivitelezésre és 60 hónap a jótállási periódusra. Az 5-ös, a Curtea de Argeș–Pitești közti 30,45 kilométeres szakasz becsült értéke 1,83 milliárd lej, s arra 8 ajánlatot nyújtottak be. A szerződés időtartama 120 hónap, amelyből 12 hónap a tervezésre, 48 hónap a kivitelezésre és 60 hónap a jótállási periódusra vonatkozik. A benyújtott ajánlatokkal kapcsolatosan a múlt hétfőn a Közúti Infrastruktúra Ügykezelési Országos Társaság (CNAIR) illetékesei azt közölték, hogy az ajánlattevők között vannak kínai, olaszországi, görögországi és romániai cégek, illetve konzorciumok. Az eredményhirdetés időpontját egyelőre nem közölték. Köztudott, hogy a tervek szerint az elkövetkező esztendők során, összhangban a kormányprogram előirányzataival, országunkban nyolc regionális kórház épül(ne). A helyszín és a finanszírozás szempontjából a jászvárosi, a kolozsvári és craiovai sorsa úgymond már eldőlt. A másik öt, a temesvári, a marosvásárhelyi, a brassói, a konstancai és brăilai–galaci vonatkozásában a múlt szerdai kormányülésen azok finanszírozására vonatkozóan meg­hallgattak és elfogadtak egy memorandumot. A pénzforrások beazonosítása ettől arrafele lesz esedékes… Másabb építés A múlt héten értesültünk egy amolyan karrierépítésről, pontosabban építgetésről. Az egykori kormányfő-helyetteséről, Sevil Shhaidehéről – akinek leváltását kénytelen-kelletlen néhány héttel ezelőtt eszközölte ki Tudose kormányfő, de a „kárpótlás” sem maradt el: a múlt hónap folyamán kinevezték államtitkári rangú államtanácsos tisztségbe a kormányfői apparátusba. A minap arról értesültünk, hogy ideiglenesen kinevezték a Petrom felügyeleti tanácsa tagjává is, s ebben a minőségében éves viszonylatban 20 000 eurós fix juttatásban részesül, amihez még hozzáadandó az ülésenkénti 4000 eurós illetmény. Ezek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mind erkölcsileg, mind anyagilag kárpótolták azon „sérelmekért”, amelyeket elszenvedett a felmentése körüli hercehurca során… A kinevezése napján egyébként a tőzsdén 0,2%-kal visszaestek a Petrom részvényeinek kotációi, de ez talán a véletlenek szerencsétlen egybeesése számlájára írandó. Hecser Zoltán