Akár jó hírként is el lehetne könyvelni az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap közölt ama tényállást, miszerint szeptember folyamán mérséklődött az infláció. A hivatalos közlemény szerint a fogyasztói árindex augusztushoz képest szeptemberben 0,14%-kal zsugorodott. Ha emlékezetünk nem csal, ebben az esztendőben ez az első eset, amikor is a statisztika az árak valamelyes „megnyugvásáról” tudósít. Ennek ellenére mi azt mondanánk, hogy túlzott optimizmusra nemigen lehet okunk…

Nézzünk meg néhány számadatot azok közül, amelyeket a tegnap nyilvánosságra hozott közlemény tartalmaz. Talán azzal kell kezdenünk, hogy 2020 szeptemberéhez viszonyítva a múlt hónapban a fogyasztói árak 2,5%-kal emelkedtek. Ugyanakkor az utóbbi 12 hónap során (2019 októbere és 2020 szeptembere) a megelőző 12 hónaphoz (2018 októbere és 2019 szeptembere) képest a fogyasztói árak átlagrátája 3%-os volt. Ezekből a számadatokból is az derül ki, hogy mérséklődni látszik az infláció. A látszat azonban sokszor csal. Így például, ha másabb számadatok oldaláról közelítjük meg az árak alakulásának kérdéskörét, akár el is szomorodhatnánk. Íme: a gyümölcsfélék szeptemberben 10,41%-kal kerültek többe, mint a múlt esztendő decemberében, a déligyümölcsök 15,91%-kal, a liszt 7,12%-kal, a szemesbab és a pillangóvirágú zöldségek 17,75%-kal, a sertéshús 4,17%-kal, a húskonzervek 5,07%-kal. A megelőző hónaphoz viszonyítva is tanúi lehettünk némi árnövekedésnek, például a szemesbab, a zöldségfélék, a déligyümölcsök, a tojás stb. esetében. Az is igaz viszont, hogy voltak olyan élelmiszerek, amelyek ára csökkent, például a krumplié (augusztushoz képest 27,54%-kal), a friss gyümölcsöké (8,25%-kal). Az ipari árucikkek esetében augusztushoz képest egyetlen érdemlegesebb változás következett be, az üzemanyag 0,69%-kal lett olcsóbb, 2019 decemberéhez viszonyítva pedig 9,02%-kal. Augusztushoz képest ugyan nem csökkent a földgáz ára, de igen a múlt esztendő decemberéhez képest, nevezetesen 2,23%-kal, akárcsak a villamos energia, amely esetében az, mármint a csökkenés, 1,54%-os volt. Lehet, hogy ez az árliberalizálásnak köszönhető, de ez esetben is azt kell mondanunk, hogy várjuk meg a végét. 
Amúgy értesüléseink szerint az inflációmérséklődés szeptemberben nem bizonyult romániai sajátosságnak. Az unió más tagállamaiban is hasonló tendencia mutatkozott, például Magyarországon (de ott 2019 szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára például 7,3%-kal nőtt). Az uniós szintű tendenciáról egyelőre még nehéz lenne képet alkotni, ugyanis az Eurostat október 16-án hozza nyilvánosságra a vonatkozó jelentését. 
Az INS tegnap nyilvánosságra hozott egy másik közleményt is, nevezetesen az augusztusit, illetve a 8 havi Románia nemzetközi kereskedelme alakulására vonatkozót. A számadatok szerint az esztendő első 8 hónapja során az ország exportja 38 739,2 millió eurót tett ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15,3%-os csökkenést jelentett, ugyanakkor az importok értéke 50 255,5 millió eurót tett ki, 11,2%-kal kevesebbet, mint a tavalyi. Ezek szerint a szóban forgó időszakban a kereskedelmi mérleghiány 11 516,3 millió euró volt, 642 millió euróval több, mint 2019 első 8 hónapja során. Egyébként az augusztusi export sem nevezhető eredményesnek, ha szem előtt tartjuk azt, hogy 8%-kal kisebb volt, mint 2019 augusztusában. Azt már megszoktuk (sajnos kénytelenek voltunk megszokni), hogy Románia külkereskedelmi mérlege rendszerint deficittel zárul, s a hiány hovatovább elmélyül. Az idén bonyolította a dolgokat, hogy a pandémia miatt beszűkültek a felvevőpiacok, például a járművek, a nyersanyagok, az üzemanyagok stb. esetében. Az import is csökkent, de jóval szerényebb mértékben, s ez azzal magyarázható, hogy a hazai piac igényeit távolról sem képes lefedni a hazai gazdaság. Mindezt tetőzi, hogy olyan termékekből is egyre többet importálunk, amelyekből annak idején jutott exportra is. Gondolunk egyes vegyipari, petrolkémiai, fémipari termékekre. A kereskedelmi mérleghiány okán kedvezőtlen irányba mozdult el a fizetési mérleg is, amit tetőz a lej elértéktelenedése. Az, hogy az árfolyam ott sündörög 4,90 lej/euró körül, az importáruk árgerjedését is kiválthatja. (Arról nem is beszélve, hogy egyes pénzpiaci elemzők szerint az árfolyam még az idén súrolni fogja az 5 lej/eurót.) Annak pedig meg lehet a maga „hozadéka” a fogyasztói árak alakulása szempontjából is, azaz azt megsínyli a lakosság jelentős részének a vásárlóereje. A déligyümölcsök eleve külföldről érkeznek, ez még sokak számára a kisebbik gond, de a sertéshús is zömében külföldről érkezik, akárcsak számos élelmiszeripari árucikk számottevő hányada, részben a kőolajipari termékek is, akárcsak a háztartási berendezések jelentős része. Előbb-utóbb drágulást okozhat az import fokozódása, olyan körülmények között, amikor is a lej gyenge lábakon „álldogál”.