Az intézkedéscsomagért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben szeptember 26-án.

Az Agerpres hírügynökség beszámolójában emlékeztetett: Marcel Ciolacu miniszterelnök akkor kijelentette, az adóügyi és költségvetési intézkedésekről szóló jogszabály célja a közpénzek pazarlásának csökkentése, illetve hogy vessenek véget „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”. Hozzátette, a kormánynak az a szándéka, hogy felszámolja a „kettős mércét”, a közszférában alkalmazott privilégiumokat, a versenyszféra egyes szereplőivel való kivételezést és az adócsalással megvalósított haszonszerzést. „Az egész rendszert igazságos és méltányos alapokra kell helyeznünk mindazok számára, akik dolgoznak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak: a közszférában vagy a versenyszférában!” – fogalmazott.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Jobboldal Ereje és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióinak két tagja szeptember 29-én megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, a testület azonban október 18-án elutasította a beadványukat. Marian Enache alkotmánybírósági elnök azt nyilatkozta, a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvény elfogadtatásának eljárása, azaz a parlament előtti kormányzati felelősségvállalás megfelelt az alkotmány követelményeinek és az alkotmánybírósági esetjognak. A bírák megállapították, hogy a parlament nem lépte túl a mérlegelési jogkörét a pénzügyi és adóügyi kérdésekben a normakontroll kérelmezői által kifogásolt törvénycikkek elfogadásakor – részletezte a testület elnöke.

Mint arról beszámoltunk,

a jogszabály többek között előírja a dohánytermékek jövedéki adójának módosítását, illetve a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatását.

A törvény kormány által jóváhagyott változata jövedéki adókat vezet be különadóként több alacsony kockázatú termékre: a dohánytartalmú és a nikotinmentes elektronikus cigarettákra, illetve az 5-8 g/100 ml közötti és a 8 g/100 ml fölötti cukortartalmú alkoholmentes italokra.

A jogszabály előírja, hogy

különadót kell fizetniük a nagy értékű lakóingatlanok és gépkocsik tulajdonosainak. A lakóingatlanok esetében ennek összegét úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre.

A gépkocsik különadója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.

A megtakarításokat célzó előírások között szerepel az, hogy 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számát, és a vezetői állások arányát az önálló költségvetésű intézményekben 8 százalékra korlátozzák.

Szintén előírják, hogy 2023. október elsejétől csak a nettó nyolcezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra.

A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani.