A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása, majd Izrael azt követő gázai katonai akciója óta számos európai országban fellángolt az antiszemitizmus.

Az Európa Tanács több tagországában a tavalyi év utolsó három hónapjában bejelentett antiszemita incidensek száma jóval meghaladta a korábbi, teljes éves számokat – írták.
Kiemelték:

szélsőséges csoportok ismét arra használták fel a közel-keleti erőszakot, hogy általános gyűlöletet keltsenek a zsidókkal szemben.

„Amíg az Izraellel szemben megfogalmazott kritika önmagában nem tekinthető antiszemitának, a zsidók meggyilkolására való felszólítás az” – hangsúlyozták.

Közölték ugyanakkor, hogy

a Hamász terrortámadását követően a muszlimokkal szemben gyűlöletből elkövetett incidensek száma is megsokszorozódott.

Gyakran a muszlimokat, közösségeik egészét hibáztatják az Izrael elleni támadásért – írták.

A terrorizmus vagy a szélsőségesség elleni fellépések gyakran negatív hatással voltak a muszlimokra, így a látható vallási szimbólumokat vagy hagyományos ruházatot viselőket könnyen a terrorizmust vagy egyéb szélsőségességet támogatók közé sorolták.

Az Európa Tanács szakértői a tagországokban fellángoló vagy kiújuló fegyveres konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek helyzetére hívták fel a figyelmet, akik között a hadkötelezettség vagy a politikai üldözés elől menekülő orosz állampolgárokat említették, valamint azt a több mint százezer karabahi örményt, aki az azeri hadművelet miatt hagyta el otthonát 2023 szeptemberében.

A szakértők elismerték az ukrajnai menekültek befogadására és szükségleteinek kielégítésére tett tagállami erőfeszítéseket, megjegyezték azonban, hogy

a különböző etnikai csoportokkal szembeni, hovatartozásuk alapján történő bánásmódban ismétlődő eltérések mutatkoztak,

különösen az ukrán állampolgárságú romákkal szemben. Véleményük szerint jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá a befogadóközpontok és az Ukrajnából érkezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva a más országokból és kontinensekről származó menekültekkel, illetve a nemzetközi védelemben részesülőkkel.

Hangsúlyozták: mindaddig, amíg nem teljesülnek a szülőföldjükre visszatérni hajlandó emberek biztonságban és méltóságban való visszatérésének feltételei, a fogadó államoknak hosszabb távú politikákat kell kidolgozniuk egyebek mellett a lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és egészségügyhöz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.

Amíg a legtöbb tagországban az ukrajnai menekültekkel kapcsolatosan a szolidaritás és a támogatás fontosságát hangsúlyozták, addig a máshonnan érkezett menekültekkel és a nemzetközi védelemre jogosultakkal szemben ellenségesebb narratívák kialakulása volt megfigyelhető, mások mellett a politikusok és más magas rangú köztisztviselők retorikájában – idézte az ECRI jelentését az MTI.