A tárcavezető hátborzongatóan magas összegnek nevezte azt a 6,7 milliárd dolláros kártérítést, amit a Gabriel Resources kanadai vállalat követel a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsítása miatt. A Digi24-nek nyilatkozva Marcel Boloş kijelentette, hogy egy ekkora összeg kifizetése jelentősen megterhelné a költségvetést. Hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint a kanadaiak körülbelül egymilliárd eurót költöttek Romániában a beruházás előkészítésére, így elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetközi választottbíróság sem ítél meg ennél nagyobb kártérítést.

A miniszter azt sem zárja ki, hogy a nemzetközi választottbíróság nem pénzbeli kártérítés kifizetésére kötelezi a román államot, hanem a verespataki bányaprojekt engedélyezésére. Hozzátette, hogy bármilyen ítélet születik, Románia tiszteletben fogja tartani a döntést.

Kérdésre válaszolva ugyanakkor elismerte, hogy a verespataki aranykitermelés beindításának engedélyezése költségvetési szempontból kedvezőbb lenne a román állam számára a kártérítés kifizetésénél. „Mindenesetre várjuk meg a döntést, amelynek a végrehajtására meg kell találnunk a törvényes megoldásokat” – nyilatkozta Boloş.

A kormány sajtóosztálya korábban az Agerpres hírügynökség kérdésére közölte, hogy

összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt.

A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány szerint a választottbíróság még nem közölte az ítéletet a Pénzügyminisztériummal, és a „közlés pontos időpontja nem ismert”.

A kormány közölte azt is, hogy az államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló washingtoni egyezmény tartalmazza azokat a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, amelyekhez Románia folyamodhat számára kedvezőtlen ítélet esetén.

Előzmények
Mint arról korábban beszámoltunk, az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.