A romániai fogvatartási körülmények nem felelnek meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében előírtaknak, a büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalható „rendszerszintű rendellenességek” elhárítására átfogó állami intézkedésekre van szükség – mondta ki a Rézmíves és mások kontra a román állam ügyben tegnap hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Úgynevezett pilot-ítéletében az EJEB megállapította, hogy Románia megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkelyét, amely tiltja az embertelen, megalázó bánásmódot. [caption id="attachment_48525" align="aligncenter" width="2600"] Emeletes ágyak, szűk átjárók a börtöncellában Fotó: László F. Csaba[/caption] Rézmíves Daniel Árpád, Marius Mavroian, Laviniu Moşmonea és Gazsi József panaszolta be a román államot az EJEB-nél a büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó állapotok miatt. Többek között a cellák túlzsúfoltsága, a gyenge higiéniai körülmények, a rossz minőségű élelmiszerek miatt emeltek panaszt, illetve azt is felrótták, hogy sokszor patkányok és csótányok voltak a cellákban – derül ki az EJEB közleményéből. Az EJEB döntése értelmében Rézmívesnek és Gazsinak fejenként 3000 eurós, Mavroiannak és Moşmoneának pedig fejenként 5000 eurós kártérítést kell fizessen a román állam. Rézmívest, Moşmoneát és Gazsit a temesvári, pelendavai, illetve nagybányai börtönben tartják fogva, Mavroian pedig a focşani-i börtönbe volt bezárva, őt 2015. január 13-án szabadon engedték. Az EJEB szerint a nem megfelelő fogvatartási körülmények révén olyan mértékű szenvedést okoztak a panaszosoknak, amely meghaladta a fogvatartással szükségszerűen együtt járó szenvedés mértékét, így megvalósult az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkelyében lefektetett, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmának a megsértése. Az Emberi Jogok Európai Bírósága azért rendelt el pilot-eljárást az ügyben, mert úgy ítélte meg, hogy a panaszosok által felrótt jogsértések rendszerszintűek Romániában, ítéletében ugyanakkor felszólította a román államot, hogy foganatosítson intézkedéseket a túlzsúfoltság csökkentése és a fogvatartási körülmények javítása érdekében. A román kormányt ugyanakkor felkérte, hogy hat hónapon belül álljon elő az intézkedések „pontos ütemtervével.” [box type="shadow" ]A fegyházak bővítése szükséges A börtönök kibővítésére van szükség ahhoz, hogy hosszú távon enyhíteni lehessen a fogvatartási intézetek túlzsúfoltságán – nyilatkozta Marius Vulpe, az Országos Börtönigazgatóság (ANP) vezetője. Az igazgató egy konferencián fejtette ki álláspontját a túlzsúfoltság megszüntetésének lehetséges módjairól. Véleménye szerint a már meglévő börtönöket kell új épületszárnyakkal kibővíteni, mert ez sokkal kevesebbe kerül, mint új fegyházakat építeni, ami megközelítőleg 140 millió eurós befektetést jelentene. Az ANP igazgatója úgy vélekedett: a házi őrizet vagy a közkegyelem nem jelent hosszú távon megoldást. Jelenleg 27 200 körüli a fogvatartottak száma, de ez idővel növekedhet, így a börtönök korszerűsítésére és befogadóképességük növelésére van szükség. Számításai szerint 8000–8500 férőhellyel kell emelni a fegyházak kapacitását, de törvényhozói lépésekre is szükség van a túlzsúfoltság enyhítésére.[/box] Agerpres