A múlt év a nemzeti összetartozásé volt, az idei pedig a nemzeti újrakezdésé - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az „Egy vérből vagyunk” jótékonysági futás rajtjával egybekötött sajtótájékoztatón. A futáson részt vevő Potápi Árpád János hangsúlyozta: a véradással és a jótékonysági futással "ráirányítjuk a figyelmet a nemzeti összetartozásra". Nincs is szebb nemzeti újrakezdés annál, mint hogy újra együtt lehetnek, és a futással is ehhez járulnak hozzá - jegyezte meg a politikus. Közölte: az idén a 600 kilométeres, 6 napon át tartó táv teljesítésével a Maros megyében található magyarfülpösi református diákotthon lakóit segítik. Reményét fejezte ki, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk. Fontosnak nevezte a vérellátás biztonságosságát, s azt is, hogy évről évre felhívják a figyelmet a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő nehéz sorsú emberekre. Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége - aki vért adott az eseményen - azt hangsúlyozta: aki kész másoknak, ismeretleneknek vért adni, az mások életét, egészségét tudja megmenteni ezzel. A véradás kifejezi "az összetartozásunkat, egymásra utaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat" is - fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy "egy vérből valók vagyunk", ezért ad rendszeresen vért. Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy "határok választanak el minket egymástól", ezért vált fontossá, hogy "megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat, és kifejezzük összetartozásunkat". Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás - tette hozzá. Katasztrófák, válsághelyzetek idején - mint amit a járvány is magával hozott - megszaporodnak a rossz hírek - mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra - hangoztatta. Szerdán a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) udvarán lévő véradóbuszban lehetett vért adni, a busz csütörtökön a szolnoki művelődési háznál fog állni, pénteken pedig Berettyóújfaluban várják a véradókat. A futók péntek este Romániába érkeznek, a következő állomásuk a Partiumi Keresztény Egyetem, ahová adományként sporteszközöket visznek. Vasárnap délután érkeznek a tervek szerint Kolozsvárra, az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez, ahol Románia miniszterelnök-helyettese és sportminisztere fogadja őket; mindketten magyarok. Hétfőn érkeznek Székelyföldre, egy református lelkész által alapított szórványkollégiumnak visznek adományokat Magyarfülpösre, ahol 45 gyerek tanul magyarul, akikről a szüleik nem tudnak vagy akarnak gondoskodni. Nekik sporttábort is szerveznek majd - tette hozzá. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: a biztonságos vérellátáshoz napi 1800 önkéntes véradóra van szükség, hogy úgynevezett zöld zónában maradjon a vérkészlet; ez nehéz, mindennapos kihívást jelent. Hozzátette: az egészségügyi intézmények több vért használnak fel ezen a nyáron, az újrainduló egészségügyben a járvány miatti lemaradásokat megpróbálják a kórházak ledolgozni. A főigazgató arról is beszélt, hogy a GOKVI minden magyar kardiovaszkuláris intézete, eddig is sok segítséget igyekeztek nyújtani a határon túl élő magyaroknak. Az MTI jelentése nyomán

HN-információ