Hosszas vita után a parlament elfogadta a helyi közigazgatási hatóságok megválasztására vonatkozó új törvényt, s ilyenképp annak előírásai alapján kerül sor a nem egészen egy év múlva esedékes helyi és megyei tanácsok tanácsosainak, valamint a polgármesterek megválasztására. Amúgy a vitatott kérdések közé tartozott, hogy esetleg kétfordulós legyen-e a polgármesterek megválasztása, valamint az, hogy a megyei tanácselnököket ezentúl is közvetlen szavazás útján válasszák meg. A törvény kihirdetésének bejelentésekor Klaus Iohannis államelnök némi fenntartásokat fogalmazott meg, de ugyanakkor azt állította, hogy azt mégis kihirdeti, mert szerinte az eddigi rendszerhez képest valamelyes előrelépést jelent az új jogszabály.

[caption id="attachment_2910" align="aligncenter" width="620"] Választófülkék. Jövőre újból nyitnak Fotó: Balázs Árpád[/caption]

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro A Hivatalos Közlöny május 20-i számában jelent meg a helyi közigazgatási hatóságok megválasztására, valamint a 2001/215-ös, a helyi közigazgatási törvény módosítására, illetve a helyhatósági választott tisztségviselők jogállását szabályozó 2004/393-as törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2015/115-ös törvény. Ez utóbbi kettő azért került be ennek az új törvénynek a hatósugarába, mert egyes előírások között kölcsönhatások, összefüggések léteznek. A helyhatósági választásokkal kapcsolatos szövegrész igen terjedelmes, de az eddig hatályos törvény előírásaihoz képest nem tartalmaz túl sok újdonságot, illetve lényeges változásokat. Egyesek szerint e tekintetben a legjelentősebb és bizonyos értelemben meglepetésszámba menő újdonságot a megyei tanácsok elnökei megválasztási módja jelenti, ami tulajdonképpen nem újdonság, hanem visszatérés ahhoz a rendszerhez, amely 2008-ig is létezett, nevezetesen a megyei tanácselnökök közvetett szavazás útján való megválasztására, azaz a megyei tanácsosok szavazata révén. Mindkét választási rendszer tekintetében megfogalmazódtak pro és kontra érvek. Vannak például olyan szakjogászok és helyi közigazgatási szakértők, akik szerint a közvetlen választás úgymond „fokozza” a majdani tanácselnök legitimitását. Erről esetleg továbbra is lehet vitatkozni, de az biztosra vehető, hogy 2016-ban az adott megyei tanácsok tanácsosainak szavazatán fog múlni, hogy ki is ül majd az elnöki bársony vagy esetleg bőrrel kárpitozott székbe. Ami pedig a megyei tanácsok alelnökei, valamint az alpolgármesterek megválasztását illeti, továbbra is marad a közvetett szavazás, azaz a megyei, illetve a helyi tanácsok „döntése”. A szavazásra jogosult személyek tekintetében nem változik semmi, mint ahogy gyakorlatilag a jelöltállításra vonatkozóan sem. Esetenként a helyi tanácsok megválasztandó tanácsosai száma tekintetében is változás fog bekövetkezni. Erről nem a helyhatósági választási törvény rendelkezik, hanem a helyi közigazgatási törvény ama szakaszának a módosítása, amely rendelkezik minden egyes helyi tanács tagjai számának megállapításáról. A mostani módosítás értelmében a tanácstagok számát a 2016. január 1-jén az adott helyiségben lakhellyel rendelkező lakosságszám függvényében állapítják meg. Nos, a lakosságszám függvényében kialakított településkategóriák módosulnak. Eddig például azon településeken, ahol a lakosságszám nem haladta meg a 3000-et, a tanácsosok száma 9 volt, most változás következik be. De lássuk a tényeket. 1500 lakosig 9 tanácsos; 1501–3000 közti lakos 11 tanácsos; 3001–5000 közti lakos 13 tanácsos; 5001–10 000 közti lakos 15 tanácsos; 10 001020 000 közti lakos 17 tanácsos; 20 001–50 000 közti lakosság 19 tanácsos stb. Megálltunk itt a felsorolásnál, ugyanis megyénkben 50 000 lakosnál többet számláló helység nincs. Érdemes utalni viszont arra, hogy megyénkben is jó néhány település esetében két fővel növekedni fog a tanácsosok száma, például a municípiumok esetében.

Polgármester egy forduló révén A lakosság jelentős hányada körében mindig is indokoltabbnak tartották a polgármesterek „kétfordulós” választását, amennyiben az első forduló során egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az 50 százalékot meghaladó többséget. E mellett esetenként valóban szóltak érvek, mert például furcsállandó, hogy egy 5000-6000 lakosú településen akár 500-600 szavazat eredményeként polgármesterré válhasson valaki. Úgy tudni, hogy maga az államelnök is a kétfordulós polgármester-választás híve. Most alulmaradt, akárcsak azok a honatyák, akik a kétfordulós választás mellett kardoskodtak. Tény, hogy az egyfordulós választás sokkal „költségkímélőbb”, és egyesek szerint annak révén elejét lehet venni a „természetellenes”, illetve „mondvacsinált” összefogásoknak, koalícióknak. Ilyesmire az elmúlt időszakokban nemegyszer volt példa, mint ahogy nem volt ritka azok nemkívánatos következménye sem.

Kényszerpályán Nemrégiben szerezhettünk tudomást arról, hogy 2015 májusában még voltak olyan területi-közigazgatási egységek, amelyek esetében az ez évi helyi költségvetés elfogadására nem került sor. Ennek okán finanszírozási problémák merültek fel, a helyi közigazgatási szervek már-már nem voltak képesek megbirkózni a közügyek sajátos problémáival. Mindez egy nemrégiben megjelent sürgősségi kormányrendelet megindokolási szövegéből derült ki. Ugyanabban az is szerepel, hogy összhangban a helyi közigazgatási törvény vonatkozó előírásaival, egyes területi-közigazgatási egységekben feloszlatták a helyi tanácsot vagy a polgármester, valamint a megyei tanácselnök nem gyakorolhatta mandátumát, sőt esetenként az alpolgármester sem, s mindez tetőzte, hogy egyes településeken a jegyzői köztisztviselői állás sem volt betöltve. Az ilyen és az ehhez hasonló tarthatatlan helyzetek okán kényszerült rá a kormány a már említett sürgősségi kormányrendelet meghozatalára. A Hivatalos Közlöny május 28-i számában megjelent a helyi közigazgatási, a 2001/215-ös törvény kiegészítésére és a helyi közpénzügyi, a 2006/273-as törvény egyik szakaszának módosítására vonatkozó, 2015/14-es sürgősségi kormányrendelet. A hónap elején hatályba lépett jogszabály értelmében azon rendkívüli esetben, amikor a polgármester képtelen gyakorolni mandátumát, a helyi tanács pedig fel van oszlatva, a jegyzői állás pedig betöltetlen, akkor prefektusi rendelettel ez utóbbi tisztségbe kinevezhető egy személy a jegyzői hatáskörök gyakorlása végett. Természetes, hogy ez a megbízatás ideiglenes jellegű, és a kijelölt személynek eleget kell tennie a végzettségre és a szakmai tapasztalatra vonatkozó törvényes előírásoknak. Mindez lehetséges, ha a megyei tanács szintjén következik be a fentebb vázolthoz hasonló helyzet. A kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy a fentebb kialakult helyzetekben a területi-közigazgatási egység jegyzője a folyó tevékenységekre vonatkozóan betölti a főhitelutalványozói funkciót is. Szinte hihetetlen, hogy előfordulhattak, bekövetkezhettek olyan helyzetek, amelyek okán a kormány kénytelen-kelletlen meghozta a minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendeletet. Most már azt is feltételezhetjük, hogy nem egy-két területi-közigazgatási egységről lehet/van szó. Mint ahogy az is valószínűsíthető, hogy az elmúlt 3-4 hónap során nem sikerült rendezni az ilyen szerfelett visszás helyzeteket, s közel 6 hónap elteltével rendkívüli jogszabályozási eszközhöz kellet forduljon a kormány.