Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt bűnvádi eljárás indult Ion Iliescu ellen a bányászjárás-ügyben. A volt államfő egy órát tartózkodott szerda reggel a legfőbb ügyészségen. Beidézték Virgil Măgureanut, a SRI egykori vezetőjét is, akit médiaértesülések szerint szintén emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” ügyében. A bűnvádi eljárás újraindítását tegnap délelőtt közölte a nyomozóhatóság. A legfőbb ügyészség nevek említése nélkül annyit közölt, hogy a legfőbb ügyész október 16-i rendelete értelmében a katonai ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával folytatják a bűnvádi eljárást az 1990. júniusi bukaresti Egyetem téri tüntetés erőszakos leverése ügyében, amelyben lőfegyver okozta sérülések következtében négy ember meghalt és három megsebesült. A kommüniké szerint kiterjesztették a gyanúsítottak körét olyan volt tisztségviselőkre, akik 1990-ben az ország civil és katonai hatóságait vezették. A 85 éves Ion Iliescu – akit volt államfőként az állami testőrszolgálat (SPP) véd – sem érkezésekor, sem távozásakor nem nyilatkozott a legfőbb ügyészség előtt várakozó újságíróknak. Virgil Măgureanu volt hírszerzési igazgató az ügyészségről távozva megerősítette, hogy a bányászjárás ügyében idézték be, és annyit mondott, hogy semmilyen emberöléssel kapcsolatban nem tartja magát bűnösnek. 1990. június 13. és 15. között Zsil-völgyi bányászok dúlták fel a fővárost, hogy „megvédjék” Ion Iliescu akkori államfő hatalmát. A bányászjárásnak több halálos áldozata és sok száz sebesültje volt. A legfelső bíróság idén márciusban járult hozzá ahhoz, hogy az el nem évülő bűncselekmények – emberiesség elleni bűntettek és szándékos emberölés – esetében a legfőbb ügyészség újranyissa a korábban vádemelés nélkül lezárt bányászjárás aktáit. A katonai ügyészség a korábbi vizsgálat során Iliescut más állami vezetőkkel együtt azzal gyanúsított, hogy szándékosan provokálták ki az erőszakos cselekményeket az ellenzékkel való leszámolás érdekében. A bírósági döntés nyomán az ügyészek szabad kezet kaptak arra, hogy bűnvádi eljárást indítsanak az ügy bármelyik gyanúsítottja ellen. A katonai ügyészség a 2000-es évek közepén több mint ezer tanút hallgatott ki a bányászjárás ügyében, kivizsgálta, milyen parancsok alapján, hogyan léptek fel a karhatalmi erők, de 2007-ben egy alkotmánybírósági döntés nyomán az ügyet a civil ügyészekre bízták, akik – formai hibákra hivatkozva – 2009-ben vádemelés nélkül lezárták az aktát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tavaly szeptemberben az 1990-es atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte a román államot.