A székelyföldi jelképüldözés ellen emelt szót napirend előtti felszólalásában a képviselőházban Kulcsár Terza József képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke. Románia nem nevezhető jogállamnak, sem demokráciának, sem európai államnak, hiszen egy demokráciában biztosítják a polgárok egyenlőségét, szólásszabadságát, a közösségi jelképek és az anyanyelv szabad használatát – értékelt a háromszéki politikus. A romániai magyar közösség nem kér több jogot, mint amennyi minden európai nemzetet megillet – hangsúlyozta a képviselő. Kifogásolta, hogy miközben az ország más többi történelmi régióiban – a Bánságban, Máramarosban, Moldovában, Olténiában és Munténiában – szabadon használják saját jelképeiket, ugyanezt a Székelyföldön az igazságszolgáltatás bünteti. Leszögezte: a romániai magyarság nem akar egyebet, mint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt, máig beváltatlan ígéretek teljesítését. A hazafiságot magyarellenességként értelmező román képviselőtársaihoz, és a Székelyföld létét is letagadó, „háttérből irányított gyűlölködőkhöz” intézett utolsó mondatát a képviselő románul és magyarul is elmondta. „Székelyföld volt, van és lesz, és soha nem leszünk szolgák a szülőföldünkön”. Kulcsár Terza József felszólalása kedden reggel, a politikai nyilatkozatoknak fenntartott órában, meglehetősen alacsony jelenlét közepette hangzott el. Az utána következő Corneliu Bichinet azonnal reagált, leszögezve, hogy Románia európai demokratikus jogállam. A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) Vaslui megyei képviselője felszólította az MPP politikusát, hogy tartsa be az ország törvényeit, „szeresse a románokat, ahogy ők is szeretik a magyarokat”, és a székelyek képviselőjeként csatlakozzon Klaus Johannis államfő, illetve mindazok erőfeszítéseihez, akik Románia modernizálásán és a harmónia megteremtésén dolgoznak.