Az egységes szabályozás hiánya a tévés és rádiós műsorszolgáltatóknál zűrzavart okozott, mert nem tudták, milyen szabályok szerint járjanak el, az emberjogi szervezet szerint az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) rendeletei sem tudták egyértelműen tisztázni a betartandó szabályokat.

Mint részletezték: az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) olyan helyzetbe került, hogy a kampányokra vonatkozó rendeleteiben át kellett ültetnie a két választási törvényt, amelyek előírásai nem egységesek, különböző fogalommeghatározásokat és szabályokat tartalmaznak. Meglátásuk szerint a CNA választási kampányt szabályozó rendeletei sem teremtettek egyértelmű helyzetet.

„Az első két hét kampánymegfigyelése alapján megállapítottuk, hogy a két kampány és a hozzájuk kapcsolódó témák keveredése szerkesztőségi problémákat okoz, amelyek befolyásolják a közönség helyes tájékoztatáshoz való jogát”

– írták. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes jelöltek mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választások listáin szerepelnek.

A kampány hivatalos első két hetében számos olyan esettel szembesültek, amikor a választáson induló jelölteket mindenféle speciális jelzés nélkül népszerűsítették a médiában. Észrevették továbbá, hogy vannak olyan műsorok, amelyeket a CNA-nak választási kampányként jeleztek, de a sugárzáskor nincsenek megfelelően jelölve kampányműsorként, vagy az ilyen jelölések olvashatatlanok, és nem lehet megállapítani, hogy a politikusok szereplése fizetett hirdetés-e, vagy sem. 

Az emberjogi szervezet munkatársai által megfigyelt műsorszolgáltatók (hírcsatornák) egyik megoldása az volt, hogy szinte minden műsort (legyen az híradó, vita stb.) egyszerre „választási vitának, választási kampánynak, választási reklámnak” nyilvánítottak.

Ez a megoldás rugalmasságot biztosít ugyan a szerkesztőségeknek – amelyek nyomás alatt állnak, mert meg kell találniuk a megfelelő meghívottakat, híreket kell közölniük és vitaműsorokat kell szervezniük – ugyanakkor zavart kelt a közönségben és a választási kampányokat az audiovizuális médiában megfigyelők körében.

Olyan anyagokat azonosítottak, amelyeket szerkesztőségi tartalomként jelöltek meg, holott valójában jelöltek készítették, de nem jelölték meg fizetett hirdetésként, néha még híradókban is, ahol az ilyen anyagok sugárzása tilos.

Annak ellenére, hogy kötelező lenne a kampányra szánt műsorokat a CNA-nak benyújtott nyilatkozatoknak megfelelően jelölni, egyes műsorszolgáltatók ezt elmulasztják, akár a törvény megkerülése, akár a jelöltek választási propagandatermékei hitelességének növelése érdekében.

Az audiovizuális törvény által kilátásba helyezett, viszonylag kis összegű bírságok mögé bújva a műsorszolgáltatók megszeghetik a törvényt, mert

a bírságok költségét könnyen ki tudják gazdálkodni a pártoktól származó (potenciálisan jelentős) bevételekből

az európai parlamenti választási kampány során (a hírcsatornák által percenként beszedett díjak meghaladhatják a 4000 eurót is) – áll a közleményben.