Megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet egy tíztagú, a Gyergyószéki Székely Tanács által alakított bizottság polgári kezdeményezésként szeretne a parlament elé terjeszteni. A Közlöny a javaslattal együtt a Törvényhozási Tanács elutasító véleményezését is hozza. [caption id="attachment_43328" align="aligncenter" width="1050"] Identitást kifejező zászlórengeteg. Autonómia-ügyben társadalmi helyett ismét egyoldalú vitára lehet számítani[/caption] A Hivatalos Közlönyben csütörtökön jelent meg a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet szövege – a tavaly novemberben beterjesztett dokumentum együtt jelent meg a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló Törvényhozási Tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak. Az indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő – ez viszont alkotmányellenes. Aláírásgyűjtés indul Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, az autonómiatervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztésének egyik kezdeményezője azt mondta, a következő lépés az aláírásgyűjtés. Kijelentette, hogy Gyergyószéken jövő héttől megkezdik a szükséges támogató aláírások gyűjtését, de az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban kifejtette: racionálisabb megoldásnak tartja, és inkább azt szorgalmazza, hogy az erdélyi magyarság decemberben megújult parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz teljesíteni. Százezer támogató kell Állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják. Az aláírásgyűjtés előfeltétele, hogy a tervezetet a törvényhozási tanács véleményezze, és az megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Ahhoz, hogy a – Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy részéből álló – Székelyföld autonómia-statútuma polgári kezdeményezésként kerüljön a parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi megyéből, hanem további legalább nyolc, tehát összesen tizenegy megyéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Vagyis olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a magyarság szórványban él. Székelyföld autonómia-­sta­tú­tumáról először 2004-ben, majd – egy módosított tervezetről – 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita és egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. Első negatív reakciók A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlățean volt külügyminiszter a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet. A kormány fő erejét adó PSD szenátora szerint semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a parlament megszavazza. „Én nem használom a Székelyföld elnevezést, mert Romániában vagyunk, a területi közigazgatási egységek neve pedig Hargita és Kovászna” – jelentette ki. Kifejtette, egyetlen kötelező érvényű európai dokumentum sem fogadja el az etnikai alapú politikai autonómia gondolatát, sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió szintjén, tehát „semmi esetre sem fogadható el Romániában, ahol az alkotmány nagyon világosan fogalmaz ebben a kérdésben”. Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a parlamenti frakció támogatására. „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Egyetlen alkotmányellenes kezdeményezés sem élvezheti a PNL támogatását. A PNL számára az állam független, egységes és oszthatatlan jellege nem képezheti alku tárgyát” – szögezte le. Az RMDSZ-nek van saját tervezete Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje „nagyon nyíltan” beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. Közölte, a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját. Felidézte: az RMDSZ-nek van egy saját törvénytervezete Székelyföld autonómiájáról, amelyet közvitára bocsátott, de amely „még nem került napirendre”.