Átírták a kormányhatározatot
Közel másfél évvel ezelőtt látott napvilágot a turisztikai beruházások fejlesztési programját és a turisztikai beruházási projektek finanszírozási kritériumait jóváhagyó 2017/558-as kormányhatározatot. Annak megnevezéséből is azt lehetett volna kikövetkeztetni, hogy a jelenlegivel azonos kalap alatt ténykedő Tudose-kormányt egy nagyszabású és ígéretes beruházási program véghezvitele foglalkoztatta. Amúgy a program valóban ígéretesnek mutatkozott, de ennek ellenére a feltételes módot kell használnunk, mert a finanszírozás tekintetében szűkmarkúnak bizonyult az akkori kormány, akárcsak a jelenleg is regnáló.
Nemrégiben változás történt, de nem a tettek, azaz a tényleges beruházások mezején, hanem a jogi keret tekintetében: a Hivatalos Közlöny 2018. december 27-i számában jelent meg ama 2018/1022-es kormányhatározat, amellyel gyakorlatilag átírták a már említett 2017/558-as kormányhatározatot. Ez azt jelenti, hogy annak egyes előírásait módosították, ugyanakkor a törvény szövegébe bekerült egy új szakasz is, a turisztikai beruházási projektek finanszírozási kritériumaira vonatkozó mellékletét pedig egy másabbal helyettesítették. (Ez utóbbi azt is jelenti, hogy egy új kritériumrendszer vált hatályossá.) Átolvasva a minap hatályba lépett új jogszabályt egy kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy nemigen van olyan beruházás, illetve turisztikai létesítmény, amelyet nem lehetne finanszírozni, illetve lehívni költségvetési alapokat. De ha már itt tartunk, arra is utalnunk kell, hogy az állami költségvetésből a turisztikai beruházások számára kiutalható pénzösszegeket a turisztikai minisztérium költségvetéséből biztosítják átutalás révén a helyi költségvetéseknek. Ez úgy értendő, hogy az állami költségvetés amolyan társfinanszírozója lesz a területi-közigazgatási egységeknek. Ugyanakkor ez utóbbiak kérelmezhetik azon összegek elszámolását is, amelyeket kifizettek a kivitelezési tervekre, de annak értéke nem haladhatja meg a finanszírozási szerződés értelmében kiutalt alapok értékének 3 százalékát.
Mire mennyit?
Utaltunk arra, hogy a pénzkiutalásra a finanszírozási szerződések alapján kerül sor. A törvény értelmében a kiutalt pénzalapok szintje változik annak függvényében, hogy milyen típusú, illetve jellegű beruházásról van szó. Amennyiben országos jelentőségű beruházásról, akkor a turisztikai minisztérium hozzájárulása 100%-os. Amennyiben országos érdekeltségű üdülőtelepen vagy gyógyfürdőtelepen kerül sor beruházásra, akkor a turisztikai minisztérium hozzájárulása 90%-os (természetesen az atesztált üdülő- vagy gyógyfürdőtelepekről van szó.) Amennyiben a törvény feltételei közepette atesztált helyi érdekeltségű turisztikai telepekről van szó, akkor a turisztikai minisztérium hozzájárulása 85%-os. (Amennyiben viszont helyi érdekeltségű gyógyfürdőkről, akkor a minisztériumi hozzájárulás 90%-os.) Másabb turisztikai jellegű beruházások esetében a szaktárca hozzájárulása 70%-os lehet. Vannak olyan költségek is, amelyeket kizárólag a jótéteményeseknek kell fedezniük. Ezek között említhetjük a terület megszerzésével és rendezésével kapcsolatos költségeket, a műszaki szakvéleményezéssel és/vagy az energetikai auditálással kapcsolatos költségeket, a különböző illetékeket, jutalékokat stb. Érdemes megemlíteni azt is, hogy olyan sípályák építése, rehabilitálása, modernizálása és kibővítése, amelyek összhossza nem haladja meg a 800 métert, nem finanszírozható az állami költségvetésből.
A kritériumok tekintetében utalhatunk arra, hogy turisztikai beruházási projekteket nyújthatnak be a területi-közigazgatási egységek, már amennyiben eleget tesznek a jogszabályok által előírt feltételeknek.
Hecser Zoltán