Nem volt hiány a múlt héten sem kisebb-nagyobb jelentőségű politikai, társadalmi vagy gazdasági eseményekben. Ha leltárt kellene készítenünk, igen terjedelmesnek bizonyulna. Ott a honvédelmi minisztérium, illetve a szervezett bűnözés elleni igazgatóság (DIICOT) évértékelője, a sok pro és kontra véleményt kiváltó hitelcseretörvénynek sze­nátorok általi megszavazása (annak sorsa azonban a képviselőházban dől majd el, s a múlt szerdán a kormány is megfogalmazta a maga észrevételeit), Klaus Johannis államelnök csütörtöki sajtótájékoztatója, amely több időszerű bel- és külpolitikai problémát is érintett, az E. coli-baktérium okozta gyer­mek­-megbetegedések kap­csán továbbgyűrűző vita stb. Ahogy azt már megszoktuk, a DNA háza tájáról is érkeztek hírek, például: uniós pénzala­pok lenyúlásának gyanúja egy marosvásárhelyi székhelyű cég esetében (az ügynek Hargita megyei érintettje is van), valamint látókörbe került egy újabb igen gyanús restitúciós ügy is, amelynek egyik szereplője egy hasonló ügyben már megvádolt Lambrino herceg. Más: megérkezett országunkba az első migránscsoport. Klaus Johannis államelnök csütörtöki sajtótájékoztatóját azzal a bejelentéssel kezdte, miszerint visszavonja Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet. Döntését többek között azzal indokolta, hogy aki megkap egy kitüntetést, annak „el kell ismernie Romániát és annak alaptörvényét, valamint az Alkotmány alapját képező értékeket”. Másnap, március 4-én a Hivatalos Közlönyben megjelent a 2016/290-es, az államelnök által aláírt és a kormányfő által ellenjegyzett dekrétum, amely értelmében visszavonják Tőkéstől a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrendet, amelyet annak idején a 2009/1864-es államelnöki dekrétummal adományoztak neki. Feltételezhető, hogy az államelnök döntése bizonyos értelemben hideg zuhanyt jelentett Tőkés László számára, hisz február végén még azt nyilatkozta, hogy nem számít az érdemrend államelnök általi visszavonására. Elégedetlenségének adott hangot Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is: „Tőkés László az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott állami érdemrendet. Elfogadhatatlannak tartom, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehet vonni tőle a kitüntetést” – mondta. Az államelnök csütörtökön nemcsak „visszavont”, hanem „vissza is küldött”: a szenátus elnökének címzett átiratában kéri ama törvény újratárgyalását, amelyet még 2015 júniusában kezdeményezett 17 liberális honatya, s amelyet február 3-án fogadtak el a parlamentben. A helyi érdekű köz- és privát területek ügykezelési közszolgálatainak megszervezésére és működésére vonatkozó, 2002/71-es kormányrendelet egyik szakaszának kiegészítését írja elő ez a törvény. A kiegészítés révén lehetőség teremtődne arra, hogy a helyi közigazgatási hatóságok tevékenységének tárgykörébe úgymond bekerüljön a levéltári szakterület is. E tekintetben fenntartásokat fogalmazott meg az államelnök, többek között annak okán, hogy a törvény szövege zavaros, nem egyértelmű, továbbá nincs összhangban az országos levéltárra vonatkozó, 1996/96-os törvény egyes előírásaival. Ha jól számolunk, az idén ez már a harmadik olyan törvény, amelyet az államfő visszaküld újratárgyalás végett, azokról nem is beszélve, amelyek esetében alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg… Versenyvizsga-fiaskó Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) a múlt hónap elején „adta hírül”, hogy kiírják a versenyvizsgát (összhangban a 2011/286-os kormányhatározat előírásaival) a megyei egészségbiztosítási pénztárak betöltetlen elnök-vezérigazgatói állásainak elfoglalására. A versenyvizsgára a CNAS bukaresti székhelyén került sor, az első próba, az írásbeli időpontjaként március 2-át jelölték meg. Jelentkezni egyébként február 19-ig lehetett, s azt követően, február 24-én a versenyvizsga titkára kézjegyével ellátott közlemény szerint a benyújtott 54 ügycsomóból 7 esetében nem teljesültek a részvételi feltételek, így azokat elutasították. Ez azt jelenti, hogy 7 jelentkező nem vehetett részt a versenyvizsgán. (Ilyenképpen Fehér, Botoșani és Szilágy megye esetében eleve nem indult egyetlen személy sem a március 2-i versenyvizsgán.) Február 26-án a CNAS honlapján egy felhívás jelent meg, amelyben arról értesítik azt a 47 jelöltet, akinek az ügycsomóját elfogadták, hogy március 2-án 10 órakor kezdődik a versenyvizsga. Egyébként a már említett Fehér, Botoșani és Szilágy megye kivételével mindegyik megye, illetve Bukarest, valamint védelmi, közrendi, nemzetbiztonsági és bírósági egészségbiztosítási pénztár esetében is volt egy vagy több jelentkező. A listán összesen 47 név szerepelt. Március 2-án, néhány perccel éjfél előtt a CNAS honlapján megjelent az írásbeli vizsga eredményére vonatkozó kimutatás. A kívülálló számára is óriási meglepetést jelentett, egyrészt annak okán, hogy a vizsgára jogosultak közül 15-en nem jelentkeztek, köztük Kovászna, Vrancea, Vaslui, Ilfov, Gorj, Hargita, Giurgiu, Bákó, Maros, Suceava megyéből. Ezek szerint csak 32-en próbálkoztak meg az írásbeli vizsgával, pontosabban 31-en, mert az egyik Temes megyei jelöltet kizárták a vizsgáról. A másik meglepetést az jelentette, hogy a 31 jelöltnek olyan kevés pontra futotta erejéből (tudásából és felkészültségéből), hogy még csak meg sem közelítette a minimálisan szükséges 70 pontot. (A legjobb eredményt a Máramaros megyei jelentkező érte el 49 ponttal.) Ezek szerint fiaskónak bizonyult ez a versenyvizsga. Lehet azért, mert az elvárások is „magasabb mércét” jelentettek. Van, aki leszerepelt, van, aki időt nyert… A CNAS elnöke, dr. Vasile Ciurchea a „fiaskó” kapcsán kijelentette, minden egyes egészségbiztosítási pénztár esetében elemezni fogják a helyzetet, és „eldöntjük, kivel tudjuk folytatni, és kivel nem”. Hozzáfűzte, a legrövidebb időn belül kiírják a versenyvizsga újabb időpontját. Hitelrontás Jó ideje már, hogy a sötétben tapogatóznak azok a közegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági stb. hatóságok, amelyekre az E. coli-baktérium okozta súlyos megbetegedések „hátterének” felderítése és beazonosítása, továbbá az esetleges felelősségek megállapítása hárulna. Lehet, hogy ez nem is olyan egyszerű, és vannak objektív okai annak, hogy nem lehet egyértelmű következtetésekre jutni, legalábbis egyelőre. De ugyanakkor kerülni kellene a pánikkeltést, a többé-kevésbé megalapozatlan feltételezéseket és még inkább az elhamarkodott gyanúsítgatásokat. Sajnos a technokrata kormány egyes tagjai ez esetben is a kommunikáció terén tévúton jártak. Az egészségügy-miniszter lehet, hogy jót akart, de túllőtt a célon, amikor túlontúl gyakran nyilatkozott és felesleges „jóslatokba” bocsátkozott. Kapkodás jellemezte az elrendelt kivizsgálások, ellenőrzések lefolytatását is, s azok kapcsán az egyik vagy a másik termék „kórokozókénti” megjelölését. Ez történt az Argeș megyei Brădeţu helységben lévő Brădeţ Kft. egyik termékét illetően, nevezetesen az az által gyártott friss tehéntúró (a Fogaras típusú) esetében találták meg (állítólag) az E. coli-baktériumot. Ezt a tényállást maga a mezőgazdasági miniszter közölte állítólag az időközben elvégzett laboratóriumi vizsgák tükrében. Amúgy a szóban forgó friss tehéntúrót „bűnösnek” kikiáltó értesülések már előzetesen is kiszivárogtak. Utólag a miniszter félig-meddig visszakozott, hogy az átláthatóság jegyében hozta nyilvánosságra az Argeș megyei tejipari céget több mint kényes helyzetbe hozó információt. (Időközben egyes üzletláncok megtagadták az említett termék átvételét, arról nem is beszélve, hogy egy olyan tejipari vállalkozásról van szó, amely termelésének több mint 20 százalékát uniós tagállamokba exportálják.) „Lehet, hogy tévedtem, lehet, hogy nem” – így a miniszter. Hozzáfűzte, hogy őt a jó szándék vezérelte, és amikor gyermekek életéről van szó, nemigen van lehetőség mérlegelésre. Dacian Cioloș kormányfő viszont másképp látta: a pénteki kolozsvári munkalátogatása után tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a mezőgazdasági miniszter, Achim Irimescu „túlontúl hamar kommunikált, és anélkül, hogy rendelkezett volna az összes adattal, nyilvánosságra hozta a Brădeţ cég nevét”. Nem kívánt részletekbe bocsátkozni a történtek kapcsán, de annyit megjegyzett, hogy a döntéseket nem ilyen módon kell meghozni, azokat elő kell készíteni. Egyébként az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság március 4-i közleménye szerint „nincs közvetlen összefüggés a Brădeţ tejipari vállalatnál február 22-én gyártott friss tehéntúró és azon gyermekek között, akiket hemolítikus-urémiás szindrómával diagnosztizáltak. Zavarosban A marosvásárhelyi Hidro­izo­la­ţii Kft. ügyvezetője, Gálfalvi Zoltán a zavarosban próbált halászni, amikor haltenyésztési projekt révén vissza nem térítendő finanszírozási szerződést kötött a mezőgazdasági szaktárcával. A pénzalapok európai uniós költségvetésből származtak. A DNA közleménye szerint a haltenyésztésből nem sok valósult meg, de Gálfalvi létrehozott egy szervezett bűnözési csoportot, s „együttes erővel” sikerült lenyúlni a pénz jelentős hányadát. 2014 októbere és 2016 februárja között koordinált módon több bűntényt is elkövettek az uniós pénzalapok felhasználásával kapcsolatosan. Gálfalvit például a bűncsoport létrehozásán túl hamis dokumentumok rosszindulatú bemutatásával és felhasználásával vádolták meg, továbbá pénzmosással, megvesztegetéssel és adócsalásban való közreműködéssel is. Egyébként a DNA marosvásárhelyi területi szolgálata március 2-án ebben az ügyben Maros, Kolozs, Hargita és Brassó megyében összesen 31 helyszínen vizsgálódott, illetve végzett házkutatást. A kárt 5 millió lejre becsülik, s az eljárás során más cégek ügyvezetőit is – szám szerint kettőt – megvádoltak a bűncsoportban való részvétellel, másik két személyt pedig fantomcégek ügyvezetőiként, lévén, hogy ebben a minőségükben támogatták a bűncsoportot. A szaktárca halászati vezérigazgatósága brassói regionális központjának egyik tanácsosa, Mihai Livius is bekerült az ügyészek látókörébe, őt kenőpénz elfogadásával gyanúsítják. De az ügynek csíkszeredai érintettje is van, egy bank vezetőmunkatársa, Demeter Attila, akit szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható információk elárulásával gyanúsítottak meg. (Állítólag Gálfalvi Zoltánnal közölt olyan információkat, amelyek nyomán sérült a nyomozási eljárás.) A DNA március 2-án elrendelte Gálfalvi Zoltán és feltételezett bűntársai, Köntes Lóránt és Ciuraru János, valamint Fábián Levente és Fodor Vilmos Elemér, illetve Liviu Mihai őrizetbe vételét, majd március 3-án a Maros Megyei Törvényszék Gálfalvit, Ciurarut, Fábiánt és Fodort 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte. Hecser Zoltán