Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a 2023. május 5-e és 25-e között, 145 parlamenti képviselő és szenátor megkérdezésével végzett felmérést a gyermeknap apropóján készítették.

A törvényhozóknak nem kellett névvel vállalniuk álláspontjukat.

A megkérdezettek 71,5 százaléka férfi, 28,5 százaléka nő, legtöbbjük 39 és 52 év közötti. 69 közülük a PSD, 30 az USR, 29 a PNL, 11 az RMDSZ, 2 az AUR frakciójának tagja, hárman függetlenek és egy a magyartól eltérő nemzeti kisebbségeket képviseli. A World Vision figyelmeztet, hogy az eredmények nem tekinthetők a parlament egészére vonatkozó reprezentatív felmérésnek.

A megkérdezettek közül 141-en mondták azt, hogy az oktatást a GDP 6,2 és 6,9 százaléka közötti összegből kellene finanszírozni.

Hárman úgy vélekedtek, hogy 8 százalékot kellene a tanügyre elkülöníteni, egy személy szerint 4,5 százalék is elég lenne erre.

A szervezet felhívja a figyelmet, hogy

a 2011-es tanügyi törvény hat százalékot irányoz előre a GDP-ből oktatásra, de ezt még egyszer sem tartották be.

Az utóbbi öt évben a GDP-arányos oktatási ráfordítás nem haladta meg a 3 százalékot, 2023-ban pedig a GDP mindössze 2,1 százalékát kapta ez az ágazat – áll a World Vision közleményében.

A törvényhozók válaszaiból az derül ki, hogy:
– többségük úgy véli, hogy a GDP 6 százalékát az oktatásra kellene fordítani;
– 54 százalékuk szeretné, ha az iskolák lehetővé tennék a szülők pénzügyi hozzájárulását, a legtöbben egy tanulónkénti fix összeg megállapításával;
– 3,93 százalékuk úgy véli, hogy jobban meg kellene becsülni azt a tanárt, aki egy tanulót 4-es osztályzatról 7-es osztályzatra segít felfejlődni, mint azt, aki egy tanulót 8-as osztályzatról 10-esre fejleszt fel;
– 74 százalék úgy véli, hogy szigorúbban kellene szankcionálni az iskolai agresszivitást;
– hatból egy törvényhozó nem ért egyet azzal, hogy integrált oktatásban részesüljenek a sajátos nevelési igényű gyerekek;

az integráltoktatás-pártiak 6 százaléka ugyanakkor nem szeretné, ha sajátos nevelési igényű tanuló lenne a saját gyermeke padtársa;

– minél idősebb a képviselő vagy szenátor, annál inkább ellenzi a mobiltelefon iskolai használatát;
– a törvényhozók egyharmada úgy vélekedett, hogy az AI (mesterséges intelligencia) veszélyt fog jelenteni a gyerekek oktatására;
– nyolcból egy törvényhozó azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy az iskolában szexuális nevelést kaphassanak a gyerekek;
– ugyanakkor tízből egy törvényhozó vallotta azt, hogy már 6 és 9 éves kor között szexuális nevelésben kellene részesíteni a gyerekeket az iskolában;
– minden ötödik parlamenti képviselő úgy véli, hogy a gyermekek nem képesek véleményt nyilvánítani az őket közvetlenül érintő törvényekről, ezért nem is kell velük konzultálni.

Mihaela Nabăr, a World Vision Románia ügyvezető igazgatója azt is elmondta, a kapott válaszok arra világítanak rá, hogy a tanügyi sztrájk kapcsán eltérés mutatkozik a kormány intézkedései és a törvényhozók álláspontja között.