A ravaszdi ügyeskedéstől a törvényes megoldásokig
Mindenféle trükköt bevetnek az adófizetés elkerülésére egyes romániai vállalkozások. Eladják az adósságot felhalmozó cégeket külföldi tulajdonosoknak, nem fizetik be az osztalék után az adót, vagy egyszerűen bezárják a cégeket. A fizetésképtelenséget ugyanakkor törvényes eszközökkel is lehet kezelni – mutat rá az Adevărul elemzése.

Törvényes és törvénytelen módszerekkel is meg lehet szabadulni a veszteséget termelő cégektől, az Adevărul portál elemzésében egy esettanulmánnyal szemléltette, hogyan. Egy vállalkozó, akinek cége 50 ezer lejes adósságot halmozott fel, a Romániai Vállalkozók Csoportja (Grupul Antreprenorilor din România) nevű Facebook-csoportban kért tanácsot, hogyan szabadulhatna meg vállalkozásától.
„Hogyan lehet megszabadulni egy adósságot felhalmozott cégtől? Hónapok óta minden bevétel a bérek, bérleti díjak és a működés költségeire ment el, ezért nem tudtuk befizetni az adókat. A tevékenységet leállítottuk, és körülbelül 50 ezer lejes adósság maradt hátra, amit már nem tudunk kifizetni. Úgy hallottam, hogy van lehetőség csődeljárásra, vagy léteznek cégek, amelyek átveszik az ilyen vállalkozásokat, de nem tudom, ezek mit csinálnak velük utána. Van ötletetek? Köszönöm előre is!” – írta a vállalkozó.
Könnyű bajba kerülni
Szinte azonnal kapott tanácsokat, többet is. Valaki azonnal figyelmeztette, hogy bajba kerülhet, és részletesen kifejtette a törvényi előírásokat. „Ha kiderül, hogy az ügyvezetők hanyagul irányították a céget, vagy szándékosan halmoztak fel tartozásokat anélkül, hogy helyrehozták volna a helyzetet, az adóhatóság (ANAF) személyes felelősségre vonást kérhet. Ez azt jelenti, hogy a cég tartozásai az ügyvezető személyes tartozásaivá válhatnak” – írta. Ezután többek között olyan kérdéseket vetett fel, hogy van-e a cégnek vagyona, vett-e fel osztalékot az adók kifizetése előtt, adott-e el vagyont alacsony áron, vagy vont-e ki készpénzt igazolás nélkül? Azt a tanácsot adták: érdemes hosszabb távú, például 3–4 éves adó-visszafizetési ütemtervet kérni az adóhatáságtól. Valaki megjegyezte: „Jó lenne, ha ugyanezt alkalmaznák egy ország rossz gazdálkodása esetén is. Akkor talán nem tolonganának annyian a húsosfazék körül.” Voltak, akik a jogi következményekre figyelmeztettek, különösen akkor, ha bér jellegű adókról van szó, amelyek esetén akár bűnvádi eljárást is indíthatnak a cégvezető ellen.
Kétes tanácsok
Mások „praktikusabb” tanácsokkal szolgáltak: „Vannak cégek az interneten, amelyek egy bizonyos százalékért átveszik az adós céget – megváltozik a tulajdonosi kör, te már nem vagy érintett, ők pedig tudják, mit csinálnak.” Valaki rákérdezett, mit kezdenek ezek a cégek az adósságot felhalmozó vállalkozással. A válasz: „Zsebre teszik a jutalékot, és ciprusi székhelyű ügyvezetőt neveznek ki.” Egy felhasználó konkrét ajánlattal is előállt: „Írj privátban, tudok olyan céget, amelyik ezzel foglalkozik. Nekem is átvették az eladósodott vállalkozásomat kevesebb mint egy hónap alatt.”
Az ügyvédek tippjei
A cégvezető – állítólagos – ügyvédektől is kapott tanácsokat. Például javasolták, hogy beszéljen egy csődeljárásokban jártas ügyvéddel, mert a tartozása túl kicsi ahhoz, hogy megfelelő felkészültséggel rendelkező jogász ne találjon rá megoldást. Egy csődjogi ügyvéd így fogalmazott: „Az adósságot felhalmozó cégeket »megmentőként« átvevő vállalkozásokhoz fordulni a lehető legrosszabb ötlet. Ez a »kamucsőd«. Ilyen esetben a legjobb, ha a valaki a csődvédelmi eljárás hivatalos elindítását választja – különösen, ha több mint 30 napja lejárt tartozásai vannak, és nincs elegendő fedezete a törlesztésükre. Ilyen esetekben a törvény kötelezővé teszi, hogy a társaság vezetője kérje az eljárás megindítását.”
Hozzáfűzte: a csődvédelmi eljárás megindítása után nem nő tovább a késedelmi kamatok és bírságok összege, és felfüggesztik a végrehajtásokat. Egy céget csak akkor lehet eladni, ha akad olyan vevő, aki vállalja a tartozásokat – ez azonban ritka.
Az adócsalás következményei
A lap ugyanakkor emlékeztetett a jelenlegi gazdasági kontextusra is. Az államháztartás hiánya óriási, Romániában a legalacsonyabb az adóbeszedési arány az egész Európai Unióban, továbbá az éves áfarés (a be nem folyt áfa aránya) is a legnagyobb, meghaladja a 30 százalékot. Ráadásul a számvevőszék egyik jelentése szerint az adóhatóság (ANAF) még csak ellenőrizni sem próbálta azokat a cégeket, amelyek hatalmas adósságokat halmoztak fel, és semmit sem tett a költségvetést megillető összegek behajtásáért. Az adóhatóság által be nem hajtott összeg eléri a 30 milliárd lejt.