Számba véve a hazai politikai élet színterén az elmúlt hét során bekövetkezett eseményeket, talán nem túlzunk, amikor arra a következtetésre jutunk, hogy mozgalmas és bizonyos értelemben izgalmas napokat hagytunk magunk mögött. Íme néhány azok tömkelegéből: szerdán az államelnök külön-külön konzultációkat folytatott a parlamenti pártok öt öttagú küldöttségével; ugyancsak szerdán, illetve csütörtökön fontos és közérdeklődésre is számot tartó törvényekkel kapcsolatosan hozott döntéseket az Alkotmánybíróság; az előzetes bejelentésével összhangban szerdán a kora esti órákban Tudorel Toader igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatója keretében ismertette a legfelsőbb ügyész, Augustin Lazăr menedzseri tevékenységét kiértékelő ama jelentését, amelynek végkifejleménye ama javaslat volt, miszerint Lazărt az államelnök fel kell mentse a tisztségéből; csütörtökön az esti órákban váratlanul kórházba utalták Klaus Johannis államelnököt, akin bal válla sérülése miatt mikrosebészeti beavatkozást hajtottak végre, de péntek reggel elhagyhatta a kórházat; a parlamentben hosszas vajúdás után megszavazták az offshore-törvényt (a Fekete-tengerből kitermelendő földgázra vonatkozó jogszabály), valamint a pénzmosás elleni uniós irányelveket a hazai jogrendbe beépítő törvényt, amely megszavazására némileg botrányos körülmények között került sor. Felvezetőnkben a hazai politikai élet néhány fontosabb eseményére utaltunk, ennek ellenére külföldi történésekkel indítanánk összefoglalónkat. Kezdenénk azzal, hogy kedden egy meghívásnak eleget téve Strasbourgban előadást tartott Klaus Johannis államelnök az Európai Parlament képviselői előtt, pontosabban azok közül egyeseknek, mert sajnálatos módon a terem majdhogynem üres volt. Az is igaz viszont, hogy Johannis államelnök sok újdonságot nem mondott, és „mondókája” különösebb visszhangot sem váltott ki, a hazai politikai feszültségek okait firtató újságírói kérdésekre pedig diplomatikus válaszokat adott. Azt viszont nyomatékolta, hogy a jogállamra és a romániai igazságszolgáltatásra vonatkozó elvárásai tekintetében eddig sem volt és ezentúl sem lesz hajlandó engedményekre. A szerdai kormányülésen Viorica Dăncilă kormányfő dióhéjban beszámolt a megelőző héten Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekbe és Kuvaitba tett látogatása eredményeiről. Azt hangoztatta, hogy tárgyalópartnerei élénk érdeklődést tanúsítottak az országunkkal való kapcsolatok terebélyesítése iránt, egyszersmind jelentős befektetések eszközlését helyezve kilátásba. A kuvaiti befektetők szándékai kapcsán azt mondta, van egy „első konkrét eredmény is, az Ana Aslan intézettel való együttműködés perspektíváit illetően”. Mi a perspektívákat nemigen neveznénk „konkrét eredménynek”… Nemzetközi visszhang… Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó esemény előidézője Tudorel Toader igazságügy-miniszter volt, ama jelentése révén, amely Augustin Lazăr főügyész menedzseri tevékenységének az értékelésére vonatkozott. Pontosabban „aláértékelésére”, ugyanis az igen terjedelmes, több mint 63 oldalas jelentésben 20 „vádpontot” is megfogalmazott a főügyész ténykedésével kapcsolatosan, s azok mindegyikét megpróbálta érvekkel is alátámasztani. A bőbeszédű jelentés nem aratott osztatlan sikert, mint ahogy a vádpontokra vonatkozó érvelést is igen sokan megkérdőjelezték. Amúgy a szóban forgó dokumentumnak nemzetközi visszhangja is volt, s az ugyancsak kedvezőtlennek bizonyult. Maga az érintett is még aznap, azaz szerdán kétségbe vonta a miniszteri jelentés egyes megállapításainak megalapozottságát, a felsorakoztatott érvek egy részét pedig ugyancsak felületesnek és elfogultnak minősítette. Csütörtökön az államelnöki hivatal honlapján is megjelent azzal kapcsolatosan egy közlemény. Abban többek között az olvasható, hogy Johannis államelnök megkapta és elemezni fogja a szóban forgó miniszteri jelentést, amelyben ama javaslat is szerepel, miszerint vissza kell hívni tisztségéből Augustin Lazăr urat. Ám van egy másik meglátás is: „Klaus Johannis államelnök értékeli a legfelsőbb ügyész tevékenységét, és úgy látja, hogy az igazságügy-miniszter kérése teljesen indokolatlan és olyan természetű, miszerint a rendszer iránti bizalmatlanságot generálhatja és aggodalmat európai partnereink soraiban. Az a mód, ahogyan a miniszter nyilvánosságra hozta a jelentést, rosszindulatú, és az ügyészek politikai alárendeltségére vonatkozó szándékot jelzi”. Van a közleményben egy következtetés is: Tudorel Toadernek mielőbb távoznia kell annak a minisztériumnak az éléről, amelyet vezet. Hasonló hangnemet ütöttek meg az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) közgyűlésén is, akárcsak különböző igazságszolgáltatási érdekképviseletek. Az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigan is nyilatkozatot közölt, s abban többek között az áll, hogy a főügyésszel szemben indított eljárás aggodalmakat váltott ki, ugyanakkor azt is nyomatékolják, hogy egy ilyen eljárásnak megalapozottnak és tárgyilagosnak kell lennie és mindenképp szem előtt kell tartania a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményét is. Egyébként a legfelsőbb ügyészt november 13-án fogja meghallgatni a CSM, s azt követően kell kibocsátania egy véleményezést, amelynek azonban csak konzultatív szerepe van. A véleményezés megindokolását a legfelsőbb ügyész visszahívásának kérelmezésével kapcsolatosan november 21-én fogják nyilvánosságra hozni. Ezeknek az időpontoknak azért is van jelentőségük, mert az Európai Bizottság november 13-án fogja nyilvánosságra hozni az együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal (MCV) kapcsolatos következő részletes elemzését, s egyes feltételezések szerint abban helyet kaphat a főügyész felmentési szándékának az ügye is, méghozzá Románia számára kedvezőtlen megközelítésben. Érdemes utalnunk arra is, hogy a miniszteri „leértékelő” értékelésben a vádpontok között szerepel az is, hogy a főügyész „bábáskodott” bizonyos protokollumok megkötése fölött is, különböző hírszerzési struktúrákkal. Ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Ügyészség az elmúlt hét végén pontosítást közölt, miszerint a főügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) között megkötött egyes kooperálási protokollumok megkötésének jogalapját az a 2005/231-es kormányhatározat képezte, amelyet annak idején a Tăriceanu-kormány fogadott el. Liviu Dragnea pártelnök nem kívánta kommentálni ezt az értesülést, csupán annyit mondott: „Nem tudtam. Nem látom értelmét a kommentálásnak.” Amúgy egyes szakjogászok szerint az államelnöknek a leváltás tekintetében lehetősége lesz taktikázni, illetve időhúzásra berendezkednie. Azt sem tartják kizártnak, hogy maga az érintett támadhatja meg a jelentésnek az ő felmentésére vonatkozó részét, annak megalapozatlansága hiányára és jogszerűtlenségére való hivatkozással. S míg ez az igazságszolgáltatási eljárás nem fejeződik be, az államelnököt sem lehet kötelezni a visszahívási dekrétum kibocsátására. És egyébként is a legfelsőbb ügyész mandátuma jövő esztendő májusában lejár. Elbukott… Az Alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén szerepelt a büntető törvénykönyvre vonatkozó 2009/286-os törvény, valamint a korrupciós cselekmények megelőzésére, felfedésére és szankcionálására vonatkozó 2000/78-as törvényt újólag módosító és kiegészítő törvény ügye. A szóban forgó törvényt nemrégiben fogadta el a parlament, de kihirdetésére már csak azért sem kerülhetett sor, mert maga az államelnök is alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, de egyes ellenzéki parlamenti pártok 110 képviselője, valamint a Legfelső Semmítőszék is. Aznap a döntés meghozatalára nem került sor, mert egynapi halasztást rendeltek el. Másnap viszont nyilvánosságra hozták a taláros testületnek a jobbára elmarasztaló jellegű döntését, azaz a módosító és kiegészítő jellegű törvénynek jó néhány előírását alkotmányellenesnek minősítette a testület. Szám szerint annak 31 rendelkezéséről van szó. A kormánypárt számára talán a legnagyobb „érvágást” az jelentheti, hogy a taláros testület szerint a hivatali visszaélés fogalmának a korlátozása alaptörvénybe ütközik. Amúgy alkotmányellenesnek bizonyult a befolyással való üzérkedés és a hamis tanúzás bűncselekményének újrafogalmazása is. Az Alkotmánybíróság egyetértett viszont azzal, hogy mint bűntény kikerüljön a büntető törvénykönyvből a „szolgálati hanyagság”. Egy ugyancsak vitatott törvény ügyében a döntését elnapolta az Alkotmánybíróság, Románia közigazgatási törvénykönyvére vonatkozó törvényről van szó, amellyel kapcsolatosan ugyancsak az államelnök fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, de az ellenzéki parlamenti pártok 44 honatyája is, valamint 6 független képviselő. A szóban forgó törvénnyel kapcsolatos döntésének meghozatalát október 25-ről november 6-ra halasztotta. Hecser Zoltán