A kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét. A kisebbségvédelmi keretegyezmény négytagú szakértői bizottságával találkozott Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnöke és a szövetség több szakpolitikusa, akik fenntartották és kiegészítették az RMDSZ tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál. Világos árnyékjelentés „Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Romániának a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazását bemutató jelentése sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, hamis képet sugall arról, hogy itthon a kisebbségi jogokat hogyan tartják be. Ezt mi nem tudtuk elfogadni, hiszen a valóság teljesen más, ezért készítettük el egy évvel ezelőtt árnyékjelentésünket” – jelentette ki Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök azon a találkozón, amelyen az RMDSZ szakértői az Európa Tanács delegációjának bemutatták, miként ülteti gyakorlatba Románia a kisebbségvédelmi keretegyezményt, valamint ismertették a szövetség, az ország vállalásai kapcsán elkészített árnyékjelentésének alappilléreit, a tavaly benyújtott dokumentum aktuális kiegészítéseit. Az ügyvezető elnök felidézte, Románia jelentése úgy készült el, hogy a külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, nem vette figyelembe az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának két évvel korábban benyújtott észrevételeit sem. Szerinte a kisebbségi és nyelvi jogok betartása fakultatív ebben az országban, Románia pedig az alkotmánymódosítás után több mint egy évtizeddel sem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amely tartalmazná az identitás megőrzésének, kifejezésének és fejlődésének garanciáit. „Ezt a megállapítást nemcsak a keretegyezmény, hanem a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazásáról szóló árnyékjelentésünk és az amerikai külügy Romániáról összeállított legutóbbi országjelentése is alátámasztja” – mondta. Porcsalmi azt reméli, hogy a tájékozódni jött szakemberek a helyszínen is meggyőződhetnek az RMDSZ dokumentumában foglaltak hitelességéről. Oktatásügyben elégtelen Az oktatás területén az tapasztalható, hogy a tanfelügyelőségek gyakran semmibe veszik a magyar tannyelvű iskolák sajátos problémáit, hatályos törvényeket nem ültetnek gyakorlatba, a román nyelv külön rendszer szerinti tanítása, a speciális tankönyvek és tantervek hiányában pedig akadozik. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök bemutatójában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét emelte ki, ahol mai napig nem indították el a magyar oktatási vonalat, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől erre törvény kötelezi az intézményt. „A marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében politikai döntést – az óvodától az egyetemig való anyanyelvi tanulás törvényes előírását – érvénytelenítenek akkor, amikor korrupciós vádakat és ügyészi eszközöket használva lehetetlenítik el az iskola működését és ezzel 400 gyermek sorsát pecsételik meg” – jelentette ki az alelnök. Elméleti kétnyelvűség Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének várományosa a találkozón elmondta, „Romániában az anyanyelvhasználat korlátozásának kiemelt területei a közszolgáltatások, az egészségügy, az igazságszolgáltatás, de a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, az ügyintézést sem lehet magyarul végezni.” A bizottságnak a kolozsvári táblaügy aktualitását ismertetve elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi a kétnyelvű várostábla kihelyezését, és a legtöbb helyi politikai párt, civil szervezet sürgeti a megoldást, a polgármester továbbra sem hajlandó lépéseket tenni. A kultúra, a tömegtájékoztatás és a visszaszolgáltatások területén észlelt problémákat a találkozón Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök mutatta be. Kiemelte, az állam nem ismeri el a magyar közösség épített örökségét, erre például szolgál az, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, ugyanakkor az is, hogy bár törvény írja elő, a magyar műemlékek csupán egy százalékán áll többnyelvű felirat. „A kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása lelassult, majd teljesen leállt, a kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédet – amelyre az elmúlt hónapokban több alkalommal is feljelentés útján felhívtuk a hatóságok figyelmét – továbbra sem szankcionálják megfelelőképpen” – sorolta az alelnök, majd kiemelte: az állami költségvetésből aránytalanul kevés támogatást kap a magyar közszolgálati média, míg a marosvásárhelyi és kolozsvári közszolgálati rádiók 24 órás magyar nyelvű műsort közvetíthetnek, a televízió esetében csak napi néhány órás a magyar tartalom. Székelyföldi diszkrimináció A Székelyfölddel kiemelten foglalkozik a jelentés, itt tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprásról lehet beszámolni. Ezekről Benkő Erika, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője tartott rövid ismertetőt: „a Kovászna, Hargita és Maros megyéből származó példák etnikai alapú diszkriminációra vonatkoznak. Ha arra gondolunk, hogy országszerte bátorítják és támogatják – és ezt nagyon jól teszik – a regionális identitás megerősödését, akkor azt látjuk, hogy Romániának egyetlen olyan régiója van, ahol ez nem történhet meg, és az Székelyföld, ahol mindezeket a jogokat megtagadják a magyar közösségtől” – jelentette ki, majd példaként megjegyezte, míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatnak regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen folyamatos hadjárat van. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ parlamentbe benyújtott törvénytervezetét, amely március 15-ét hivatalos szabadnappá nyilvánítaná Romániában. Bemutatta a szövetség által kidolgozott, hamarosan benyújtásra kerülő törvénymódosítást is, amely a jelentésben megfogalmazott problémák egy részére megoldást nyújtana, anyanyelvhasználat kiterjesztése által. A közigazgatásban alkalmazandó törvénymódosítás 20%-ról 10%-ra csökkentené a küszöböt, a települések, utcanevek, intézmények, közterületek magyar feliratozását és a közérdekű információkhoz való magyar nyelvű hozzáférését, hivatali magyar nyelvű írásos és szóbeli kommunikációt írná elő, be nem tartása esetén pedig szankciót róna ki. Hatályban van, csak… Romániában 1998. február 1-jén lépett hatályba az Európa Tanács által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, amelynek hazai gyakorlatba ültetéséről az országnak 2014-ben kellett volna elkészítenie a negyedik jelentését, ez 2 év késéssel valósult csak meg. A keretegyezmény átfogó dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméről. Az aláíró országok kötelezettséget vállalnak, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén elősegítik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek teljes körű és valódi egyenlőségének megvalósítását, valamint kedvező feltételeket biztosítanak kultúrájuk és önazonosságuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére. Románia jelentésére válaszként az RMDSZ árnyékjelentést készített, majd 2016. április 7-én ezt elküldte az Európa Tanács illetékes szakembereihez. A Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága az ország- és árnyékjelentések monitorizálásáért érkezik az országba, találkozik többek között az árnyékjelentést tevő kisebbségi politikai és civil szervezetek tagjaival is, ezt követően jelentést tesz, amely a Miniszteri Bizottság elé kerül.