Romániában a gyermekek több mint negyedének nincs lehetősége részt venni az online oktatásban – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Romániai Mentsétek Meg A Gyermekeket (Salvaţi Copiii România) szervezet készített az ország negyven megyéjében. A civil szervezet szerint a gyermekek 28, míg a pedagógusok 43 százaléka részlegesen vagy teljesen hiányt szenved a digitális eszközökből. Hargita megyében az országos átlagnál jobb a helyzet.

A civil szervezet tanulmányá­nak elkészítésében a Spi­ru Haret Oktatók Szak­szervezeti Szövetsége, az Országos Diáktanács, valamint a Szülők Országos Egyesülete is részt vett azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet azokra az aggasztó hosszú távú következményekre, amelyek a hátrányos helyzetű diákokat érhetik.  A társadalmi válság legjobban a hátrányos helyzetű személyek körében érezteti hatását, az oktatáshoz való hozzáférés nehezítése utólag nehezen vagy egyáltalán nem hozható helyre esetükben. Az iskolai oktatásból való kimaradás semmilyen társadalomban nem kellene opció legyen, ellenkezőleg, az oktatást védelmezni kell, a jelen körülmények között még jobban – hívta fel a figyelmet Gabriela Alexandrescu, a Romániai Mentsétek Meg A Gyermekeket szervezet elnöke.  Az Országos Statisztikai Intézet ez év eleji adatai szerint Romániában több mint 275 ezer gyermek – 7 és 17 év közöttiek – nem jár iskolába. Továbbá a diákok 28 százalékának és a tanárok 43 százalékának nincs megfelelő hozzáférése az online oktatáshoz szükséges eszközökhöz. A falusi környezetben élő gyermekek közül 10 százalékkal többen nem tudnak részt venni az online oktatásban, mint a városi diákok, és szintén 10 százalékkal több kisiskolást érint ez, mint középiskolásokat. Az Országos Diáktanács elnöke, Rareș Voicu úgy nyilatkozott, hogy a tanulmány eredményei alapján megismert adatok riasztók. Elmondása szerint a tanulók és szülők mintegy 30 százaléka jelezte feléjük, hogy nincs anyagi kapacitásuk arra, hogy megfeleljenek a digitális oktatás követelményeinek. Az elmúlt hónapokban az országos tanügyi rendszer „százezreket hagyott magára”.  Rareș Voicu szerint ezt egy jó leckeként is értelmezhetik, amiből két fontos következtetést vonnak le, egyrészt azt, hogy a szociális intézkedések, mint például a diákok internethozzáférése és a tanulmányi ösztöndíjak megítélése, elengedhetetlenek kellene legyenek, másrészt pedig meg kell értenie mindenkinek, hogy az iskola már soha többé nem lesz olyan, mint régen. Az Országos Diáktanács elnöke szerint hatalmas lehetőség előtt áll az oktatásügy, hogy fejlődhessen, és mindenkinek az egyéni felelőssége, hogy ez megtörténjen. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő lapunknak azt nyilatkozta, hogy a Hargita megyei diákoknak mintegy tíz százaléka nem rendelkezik semmilyen online oktatást lehetővé tevő eszközzel. Azonban rámutatott, hogy egyre több településen támogatja a helyi önkormányzat a diákokat és tanárokat egyaránt az eszközbeszerzésben. Emellett országos és uniós projektek révén is remélik az arány javulását. 
– Nyilván a helyzet nem százszázalékos, és talán soha nem is lehet az, hiszen mi hiába adunk táblagépet, ha otthon nincs villany. Ez az arány szerencsére kicsi, de nyilván, ha egy gyermeknek is a lehetősége nincs meg arra, hogy részt vegyen az oktatásban, az problémát jelent. Úgy gondolom, hogy nálunk sokkal fejlettebb országokban is felmerülhet a probléma – hangsúlyozta a főtanfelügyelő.  Demeter Leventétől azt is megtudtuk, hogy az eszközszükséglet növekedése miatt a táblagépek és laptopok hiánycikkek lettek az országban, ezért a központi vezetéstől remélt gépek lehetséges, hogy legjobb esetben is csak decemberben kerülnek a gyermekek kezébe. Az említett felmérésben országos szinten 915 nem egyetemi tanintézmény vett részt az ország mind a negyven megyéjéből.