A fiskalitási intézkedésekkel kapcsolatos jogszabálytervezeteket az eredeti tervek szerint a kormány múlt szerdai, november 1-jei ülésén tűzték volna napirendre. Egyes üzleti érdekképviseletek hathatós közbenjárására végül is azok megvitatását és jóváhagyását átütemezték egy rendkívüli kormányülésre, amelynek időpontját november 3-ában jelölték meg. Annak megtartására viszont nem került sor. Péntek délig úgy tudtuk, hogy 14 órakor tartják meg a kormány rendkívüli ülését, az arra vonatkozó értesítő ott díszelgett a kormány hivatalos honlapján (igaz, ahhoz nem mellékelték a napirendet), ám 13 óra körül váratlanul lekerült a honlapról ez a közlemény, de semminemű értesítést nem hoztak nyilvánosságra. A hírtelevíziók időközben olyan hivatalosan meg nem erősített értesüléseket kürtöltek világgá, miszerint a kormányülést elnapolták, s arra állítólag november 6-án, azaz a mai nap folyamán kerül(ne) sor. A kormány részéről viszont a halasztást illetően semminemű hivatalos értesítést nem hoztak nyilvánosságra, s még kevésbé a halasztás esetleges okaira vonatkozó információkat. Ám ahogy az lenni szokott, kiszivárogtak félhivatalos értesülések, amelyek szerint a déli órákig nem született meg a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES), valamint a Költségvetési Tanács (CF) véleményezése. (A délutáni órákban arról is hallani lehetett, hogy talán adós maradt a vélemény megfogalmazásával a Törvényhozási Tanács is.) Tetemes bevételkiesés Ezek az értesülések, feltételezések utólag beigazolódtak, ugyanis egyes sajtóorgánumok szert tettek a CES és a CF által a kormányhoz időközben eljuttatott dokumentumokra. Mindhárom testület egyébként kedvezőtlenül véleményezte az intézkedési csomagot, azaz a három jogszabálytervezetet. Ezen véleményezések kapcsán utalnunk kell arra, hogy azokat kötelező módon meg kell szereznie a kormánynak, de azoknak csak konzultatív jellegük van, s ilyenképpen azok tartalmától akár el is tekinthet a kormány. A közismert bankszakember, Ionuț Dumitru által vezetett Költségvetési Tanács által megfogalmazott átiratban többek között azt olvashatjuk, hogy az Adótörvénykönyv egyes előírásait módosító javaslatok esetleges gyakorlatba ültetése a 2018-as esztendőben a konszolidált költségvetés szintjén 5,2 milliárd bevételkiesést okozna. A II-es nyugdíjpillért eddig megillető hozzájárulási hányad 3,75 százalékkal való csökkentése a privát nyugdíjrendszerben felhalmozandó összegeket „vámolná” meg. Továbbá a tanács szakértői kétségbe vonják a jövedelmi adó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentésének hatásmechanizmusát. A CES által megfogalmazott álláspont szerint a szakszervezetek és egyes munkáltatói érdekképviseletek bírálatait, kifogásait a kormány figyelmen kívül hagyja, az intézkedéscsomag megindokolásából pedig nem derülnek ki annak indítékai. A kormány jobban tudja Tény, ami tény, mindkét véleményezésben konkrét számításokat is találni, de a jelek szerint a kormány csak azt tartja érdemlegesnek, amit ő állít, és nem hajlandó – legalábbis a jelek szerint – a számításokat, a hipotéziseket összevetni, és mindez olyan körülmények között, amikor is a saját álláspontján menet közben sokszor változtatott. Másképpen fogalmazva: a fejetlenség netovábbja, ami most megmutatkozik a sok vitát és ellenzést kiváltó intézkedési csomag, azaz jogszabálytervezetek kapcsán. Roppant furcsa például az, hogy pénteken a kora délelőtti órákban még Dragnea pártelnök azt hangoztatta, hogy a maga részéről nem lát semmi olyan problémát, amely esetleg hátráltatná az intézkedési csomag elfogadását a kormány aznapi ülésén. Hozzáfűzte azt is, hogy azt abban a formában tűzték napirendre, ahogy azt már napokkal azelőtt megfogalmazták, véglegesítették. Ebből a nyilatkozatból az is kikövetkeztethető, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium illetékesei „eltekintettek” a Románia Fejlesztéséért Koalíció (CDR) által benyújtott javaslatoktól, észrevételektől. (Amúgy a pénteki napra való elnapolás hátterében tulajdonképpen a CDR kérése állt, amely ugyanazon a napon tanácskozott, és még aznap este, azaz november 1-jén este eljutatta a kormányhoz összegező állásfoglalását.) Pénteken a Testvériség Szakszervezeti Konföderáció illetékesei megerősítették, hogy folytatják az előkészületeket egy országos sztrájk megszervezésére vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a kötelékeikbe tartozó szakszervezeti tömörülések 500 ezer tagjától aláírásokat gyűjtenek, s majd a későbbiek során döntik el az általános sztrájk bekövetkeztének időpontját. Emlékeztetnénk, hogy erre a nagyszabású tiltakozó akcióra annak okán kerülne sor, hogy a szakszervezeteknek nem sikerült megegyezniük a kormánnyal mindenekelőtt a fiskalitással kapcsolatos intézkedési csomag tekintetében. Ugyancsak pénteken az Országos Szakszervezeti Blokk (BNS) és a Cartel Alfa Szakszervezeti Konföderáció vezetői támogatásukról biztosították az általános sztrájk kezdeményezőit. Sztrájkot hirdetett a mioveni-i gépkocsigyár szakszervezetének 8000 fős tagsága is, ugyancsak a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása elleni tiltakozásuk jeléül. Erre az akcióra, ha minden igaz, a holnapi nap folyamán kerül sor. Hecser Zoltán