Hirdetés

Emelték az egészségügyben dolgozók bérét

A kormány pénteki ülésén elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely az ügyeletet végző részmunkaidős orvosi és egészségügyi személyzet, illetve az egészségügyi ellátást végző orvosi és kisegítő egészségügyi személyzet béremeléséről rendelkezik.

Hírszerkesztő: Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 2 perc
Emelték az egészségügyben dolgozók bérét
Illusztráció Fotó: Hargita Népe Archív

A munkaügyi minisztérium közleménye szerint 2023. augusztus elsejétől az orvosi és egészségügyi szakszemélyzet, amely egyéni részmunkaidős munkaszerződés alapján ügyeletet teljesít, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosi és egészségügyi szak- és kisegítő személyzet plusz havi bruttó juttatásban is részesül az alábbiak szerint:

500 lejt kapnak a szakorvosok és főorvosok, akik a törvény által megszabott alapnormán kívül egy havi ügyeletet teljesítenek,

míg legalább két plusz ügyeletért 1000 lej jár; 500 lejt kapnak a biológusok, vegyészek és biokémikusok, akik legalább 2 havi ügyeletet teljesítenek; 500 lejt kapnak az orvosi asszisztensek, radiológiai technikusok, klinikai laboratóriumi asszisztensek, balneológiai fizioterápiás és rehabilitációs asszisztensek, fogászati asszisztensek, táplálkozási és dietetikai asszisztensek, szülésznők, orvosi asszisztensek, ápolónők az elvégzett tanulmányi szinttől függetlenül.

A hétvégi pihenőnapokon, munkaszüneti napokon végzett munkáért naponként 100 és 300 lej közötti juttatás jár minden személyzeti kategória számára,

kivéve a szakorvosokat, főorvosokat, biológusokat, vegyészeket és biokémikusokat, akik a törvény által előírt alapnormán kívül havi egy vagy két plusz ügyeletet végeznek.

Az intézkedések az új közalkalmazotti bértörvény hatályba lépéséig érvényesek.


Továbbá, az egészségügyi egységek alkalmazottai közötti egyenlőtlenségek és eltérések kiküszöbölése érdekében a rendelet vakációs utalványokat biztosít mindazon alkalmazottaknak, akik eddig nem részesültek ebben a juttatásban. Az ehhez szükséges pénzalapot az állami büdzséből biztosítják az egészségügyi tárcán keresztül.
Az elfogadott jogszabály előírja továbbá, hogy az egészségügyben dolgozó személyzet pihenőszabadsága a szolgálati időtől függően elérheti a 38 munkanapot egy évben.
A jogszabály a munkahelyek betöltésének megkönnyítése érdekében azt is szabályozza, hogy valamely egészségügyi intézmény bezárását követően csoportos létszámleépítéssel elbocsátott munkavállalóknak joguk van arra, hogy az elbocsátásuk napjától számított 12 hónapon belül az újonnan létrehozott álláshelyekre (a korábban betöltött tevékenységi körben) vizsga, versenyvizsga vagy próbaidő nélkül, elsőbbségi alapon újra felvegyék őket – írta az Agerpres hírügynökség.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!