Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban a nemzeti összetartozás konferencián. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is. Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után - fogalmazott. Mint mondta, Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk. A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, "az akkori vélekedés szerint az igazság győzött". Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták - mutatott rá. Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól. A harmadik szakasz a "helyben járás időszaka" volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt - mondta Semjén Zsolt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban "enyhülés" volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a "legbrutálisabb diktatúra" - idézte fel. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon. A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért - fogalmazott. Több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket - sorolta. [caption id="attachment_122567" align="aligncenter" width="665"] Tihany, 2021. június 10. Csoportkép a Nemzeti Összetartozás Konferencia részvevőiről Tihanyban 2021. június 10-én. Az első sorban középen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j2), Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek (j3), Udvardy György veszprémi érsek (b3), Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója (b2). A Hit, megmaradás, megbékélés mottóval, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által szervezett konferenciát a Trianon 100. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt 2020-ról idénre halasztották. Fotó: Vasvári Tamás/ MTI[/caption] Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség. A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és "Európa újrakeresztelése" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását. A pénteken záródó nemzeti összetartozás konferenciát Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte. Az MTI jelentése nyomán

HN-információ