Rubinstein Erna hegedűművész nevével először a Hungarotonnál találkoztam, dicsérően szóltak róla. Neve nem mondott számomra semmit, a kiváló orosz zeneszerző, Anton Rubinstein és a kiváló zongoraművész, Arthur Rubinstein miatt jegyeztem meg. A Lányi Viktor szerkesztette Hungária zenei lexikonban rövid szócikk foglalkozott a művésszel: „1903-as nagyszebeni születésű hegedűművésznő. Hubay Jenő növendéke volt, és elnyerte a Liszt Ferenc-díjat, 15 éves korában művészi oklevelet kapott, azóta nagy sikerű hangversenyutakat tett.” Valóban, csodagyerekként kezdte a pályáját, alig múlt tízéves, amikor először lépett pódiumra, igazi lökést pályáján mégis a nagy magyar zeneszerző-muzsikustól, Hubay Jenőtől kapott. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár által publikált fotón egy céltudatos hölgy tekint a szemlélőre. A harmincas években igazi sztárokkal lépett fel, ezek közül Pierre Monteux, Wilhelm Furtwängler és Nikisch Artúr nevét emelem ki. Sokoldalú egyéniség volt, színészi babérokra is vágyott, így a 30-as években Fényes Szabolcs Mimi darabjának címszerepében is fellépett. A színmű nem túl mély mondanivalójú, Mimi apja házasságát próbálja megakadályozni női fifikával. A világot jelentő deszkák mellett a mozi is érdekelte, Gertler Viktor 1933-ban forgatott filmjében, a Falusi lakodalomban (Az ellopott szerda) is szerepet kapott. A művész alakja Rózsa Miklós világhírű hollywoodi zeneszerző Életem történeteiből című memoárjában is felbukkan: „Egy jeles magyar hegedűművésznő is lakott itt (a Margitszigeten): Rubinstein Erna. Rendszeresen gyakorolt a szobájában… Ekkoriban Mendelssohn Hegedűversenyének előadására készült… A hegedűszó kihallatszott, én meg a ház mögött állva figyeltem. Jól ismertem már akkoriban a nagyszerű versenyművet, s amikor jött a kadencia, nem tudtam ellenállni a kísértésnek: a belépő zenekart helyettesítve fütyülni kezdtem a főtémát. Egyszer csak abbamaradt a játék, s valaki kinézett az ablakon. Én persze elbújtam. … Jóval később Amerikában, amikor már ismertük egymást, elmeséltem neki az esetet… Emlékezett rá.” A művész a zsidóüldözések elől emigrált Amerikába. A neves forgatókönyvíróhoz, George Bruce-hoz ment másodjára feleségül. A szépség és a szörnyeteg alkotójának magánéletét inkább a szörnyeteg mivolta jellemezte, feleségét súlyosan bántalmazta, aki emiatt maradandó sérüléseket is szenvedett, s fel kellett adnia karrierjét. Az eset az amerikai sajtó botránykrónikájában is helyet kapott, akárcsak a lakása kirablásának sztorija. Utolsó szerepléseiről Rózsa ugyancsak lehangolóan ír, a felfelé ívelő karrierje megtört az Újvilágban. 1983-ban hunyt el, haláláról a Californiai Magyarság című lap is beszámolt. Játékát meg is hallgathatjuk, az interneten több előadása is szerepel, az alábbi címen Kreisler Spanyol táncát játssza:

https://www.youtube.com/watch?v=jOwAlz_8WRk

Csermák Zoltán