borús égbolt
„Kicsi madár…”
A XIX. század végén, valahol a Nyergestető és Csíkszereda között egy jó szellem repkedhetett, de az is lehet, hogy az a „kicsi madár” volt, amelyik „jaj de fenn száll”, és a vidékkel megbarátkozva, alább szállott, hogy Csíkszentgyörgytől Csíkszeredáig elszórja a tehetség magvait.
Ejtett egy porciót: 1873-ban Csíkmindszent Nagy-tízesébe Nagy Istvánnak; 1881-ben Csíkszeredába Szopos Sándornak; 1884-ben Csíkszentgyörgy Három-tízesébe Márton Ferencnek; 1893-ban Csíkzsögödre Nagy Imrének, aki ugyancsak mindszenti vérvonallal rendelkezett.
Ez a „kicsi madár” Márton Ferencnek tehetséget és hatalmas akaraterőt, meg egy olyan lelkivilágot juttatott, hogy ne rekedhessen meg a képzőművészet alapjainál, hanem reneszánsz típusú művészként, majdnem minden műfajban minőségit és néhány, a sorserőszak beavatkozása nyomán eltávolított, valamint jelenleg is lappangó alkotásai kivételével időtállót alkothasson.
Köztudomású, hogy Márton Ferencnek két óriás méretű vászna volt, a Csíki székely gátkötők és az Erdőirtás Csíkországban, amelyekkel már 1913-ban nevet szerzett magának; mai napig keresi a művészettörténet, a szülőfalu, a székelység, a csíki kultúrélet.
Eltüntették viszont a Siklódy Lőrinccel közösen készített, 1938-ban avatott IV. Károly király I. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékművét, amelyet 1948-ban ugyanaz az öntőmester olvasztotta be, aki tíz évvel korábban megöntötte. Eltüntetésre volt ítélve a hányatott sorsú Debreceni 3. honvéd és 3. népfelkelő gyalogezred emlékműve is. Hányatott, mert felállításakor elméretezték a talapzatát. Maga a szerző bontatta vissza és rakatta megfelelő méretűre, majd 1940 májusában, Debrecenben, a Nagy Lajos király téri helyére állított szobrot a negyvenes évek végén a Honvédtemetőbe vitték, és állították fel újra. Innen az 50-es években a Kossuth Laktanya parkjába szállították, ahol jelenleg is áll. Az 1,85 m-es talapzattal együtt így is majdnem öt méter magas. Sajnos a nagyközönség nem láthatja, mert honvédségi területen található, de ideköltöztetése jelentette a mű megmenekítését.
Elpusztult a Rákoskeresztúri Köztemető Hősök Oltára is, amelyről a Csíki Lapok 1934. II. 11-i számában többek között ez olvasható: „Művészkörökben hihetetlen nagy volt a meglepetés, mikor Márton Ferenc – a festő – egymás után nyerte el a legelső szobrász- és építészeti pályadíjakat. Legutóbb a rákoskeresztúri hősi emlék első díját nyerte el egyedül. A gyönyörű emlékmű – 66 méter magas – már ott áll tizennyolcezer hősi halott teteme fölött.”
De minden mégsem ment veszendőbe!
Láthatók sgraffitói: Budapesten, a Budaörsi úti, az Eszék-Fadrusz, a Kiss János Altábornagy utcai bérházak székely humoros jelenetei, a Baár-Madas Református Gimnázium homlokzatán A nő élete és hivatása békében és háborúban címet viselő allegorikus képsora, a soproni színház és a bajai posta népies homlokzatfrízei. A Kecskeméti Köztemetőben pedig az ugyancsak Siklódy Lőrinccel közösen készített Katona József-síremlék Petúr-alakja, a gyöngyösi Szent Bertalan Főtemplom két mennyezeti szekkója: A szegény asszony két garasa és a Péter tagadása. Valamint legmonumentálisabb alkotásai, a Szegedi Dóm homlokzati apostolképei és hatalmas apszisának Szentháromság-üvegmozaikja, a Szűrös vagy Papucsos Madonnának is nevezett, szekkó technikával készült Mária-ábrázolása.
2010-ben, amikor hozzákezdtem az összes csíki képzőművész sajtó, illetve egyéb információs anyagának feldolgozásához, a Márton Ferencre vonatkozókkal ki is bővítettem a 2009-ben megjelent kismonográfiámat, amelynek a mesterpéldánya jelenleg nyomdakészre tördelve, kiadásra vár a tulajdonomban. Ebből szeretnék most bemutatni egy rövid részt.
Történt ugyanis, hogy 1940. VI. 8-án meghalt Márton Ferenc. Temetésén jelen volt, és még néhány napig Budapesten tartózkodott a művész öccse, Márton Mihály csíkszentgyörgyi tanító. A követő héten hozzákezdett leltárba venni a Márton Ferenc tulajdonát képező alkotásokat. A két nagy műve, a Csíki székely gátkötők és az Erdőirtás Csíkországban című alkotás mindaddig, amíg ez a jegyzőkönyv a kezembe nem került, teljesen homályos múlttal rendelkező alkotások voltak. Semmilyen adattal sem rendelkeztünk róluk. Most már bizonyos, hogy 1940-ben még közintézményt díszítettek, s a jegyzőkönyvből megtudhattam méretüket is. Ezt az aktát 1940. június 16-án Márton Mihály és Gáspár Jenő, a Magyar Országos Sajtókamara elnöke állította össze. A felsorolás 17, méretekkel rendelkező műtételt tartalmaz, amelyek letétként voltak kiállítva a kamarai „Elnöki irodában”, a „Fő irodában”, a „Titkár szobájában” és az „Elnök szobájában”. Innen tudható meg, hogy a Gátkötő székelyek 2 m és 50 cm magas műalkotás, az Erdőirtás Csíkországban pedig 2 m magas és 3 m hosszú. Ennyit megtudtunk, de továbbra is keressük a műveket…
A 2009-es emlékkiállítás alkalmával jelentkeztek ugyan Márton Ferenc-műtulajdonosok, de azok majdnem mindannyian magyarországiak. Innen Csíkból kevesen jelezték, hogy Márton Ferenc-művekkel vagy rá vonatkozó dokumentumokkal rendelkeznének.
Hajdanában „magán” emlékszobája is volt Márton Ferencnek. Az szülőház udvar felőli első szobáját rendezte be Márton Mihály tanító bácsi öccse örök emléke fenntartására. Több tíz rajz, az édesapjukat ábrázoló olajfestmény, a Corvin-koszorú, a paletta, a halotti maszk és levelek képezték a magángyűjteményt. Én két alkalommal jártam abban az emlékszobában, hogy műkincshivatali ellenőrzést végezzek. Megnézzem, megvan-e, és milyen állapotban található a bejelentett olajfestmény: Apám. 1988-ban, többnapos lelki tusa után – az akkori műkincstörvény alapján – mint a Műkincshivatal képviselője, saját kezű jelentésben kértem Márton Ferenc halotti maszkjának és palettájának elkobzását. Lelkileg megviselt, hogy ilyesmire vetemedtem. Miután az 1990-évek elején Márton Géza, a Márton Mihály a fia is meghalt – aki az emlékszobára vigyázott –, több örökössel is felvettem a kapcsolatot. Meghívtam őket a múzeumba, hogy beszéljük meg, mi legyen annak a szobának, pontosabban a szoba tartalmának a sorsa? Azt válaszolták, hogy őket az nem, csak a ház érdekli, amit eladnak, s tovább nem foglalkoznak az üggyel. Ez a beszélgetés tette helyre néhány évig gyötrődő lelkiállapotomat; örömmel nyugtáztam utólag, hogy a maszkot és a palettát megmentettem, mert ha nem, a többivel együtt azok is elkallódtak volna. Ma a Csíki Székely Múzeum tulajdonát képezik.
Aztán új emlékszobája is létesült Csíkszentgyörgyön. Czikó Gergely ny. iskolaigazgató kezdeményezésére, az önkormányzat és helyi támogatók finanszírozásával 2018. április 29-én avattuk a szülőházzal szembeni régi iskola épületében. Akkor még csak három eredeti rajza kivételével –, de azóta gyarapodott az eredeti alkotások száma –, méretes reprodukciók, tömör leírások mutatják be a művész alkotótevékenységét, életművét.
Sajnos a korabeli történelmi lépések, a politikai környezet időfolyama úgy alakult, hogy a nagy tisztességgel és pompával Budapesten eltemetett Márton Ferencet, koralkuvó esztétikai és művészettörténeti elvek alapján olyan művészkategóriába sorolták, ami miatt személye kikerült – ki kellet kerülnie (!) – a nagy, a jelentősebb nevek sorából.
Eddig négy monográfia és egy dokumentumfilm készült róla. Csíkszentgyörgyi mellszobra Sárpátki Zoltán műve.
Emlékére rendezett kiállítások: 1984-ben, a Márton Mihálytól vásárolt gyűjteményből, CSSZM. Az akkori igazgató, Szőcs János leváltásával fulladt politikai botrányba; Márton Ferenc, Nagy Imre, Nagy István alkotásai, 1997, Gyárfás Jenő Képtár, SZNM; 1900–1999 között élt néhai mesterek művei a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből, 1999, CSSZM; Márton Ferenc-emlékkiállítás, 2009, CSSZM.
A Mikó-várban ma délután nyíló Márton Ferenc 135 – Rajzok, tervek, vázlatok címet viselő évfordulós emlékkiállítás, a néhány esztendővel ezelőtt vásárolt, változatos tematikájú vázlatrajzait mutatja be. Közülük néhány a Hősök Oltárának állványozását örökíti.
Apró, de jelentős keresztmetszete a Márton Ferenc érdeklődési körébe került életjelenetek megfigyelésének, azok pillanatnyi rögzítésének.
Ejtett egy porciót: 1873-ban Csíkmindszent Nagy-tízesébe Nagy Istvánnak; 1881-ben Csíkszeredába Szopos Sándornak; 1884-ben Csíkszentgyörgy Három-tízesébe Márton Ferencnek; 1893-ban Csíkzsögödre Nagy Imrének, aki ugyancsak mindszenti vérvonallal rendelkezett.
Ez a „kicsi madár” Márton Ferencnek tehetséget és hatalmas akaraterőt, meg egy olyan lelkivilágot juttatott, hogy ne rekedhessen meg a képzőművészet alapjainál, hanem reneszánsz típusú művészként, majdnem minden műfajban minőségit és néhány, a sorserőszak beavatkozása nyomán eltávolított, valamint jelenleg is lappangó alkotásai kivételével időtállót alkothasson.
Köztudomású, hogy Márton Ferencnek két óriás méretű vászna volt, a Csíki székely gátkötők és az Erdőirtás Csíkországban, amelyekkel már 1913-ban nevet szerzett magának; mai napig keresi a művészettörténet, a szülőfalu, a székelység, a csíki kultúrélet.
Eltüntették viszont a Siklódy Lőrinccel közösen készített, 1938-ban avatott IV. Károly király I. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékművét, amelyet 1948-ban ugyanaz az öntőmester olvasztotta be, aki tíz évvel korábban megöntötte. Eltüntetésre volt ítélve a hányatott sorsú Debreceni 3. honvéd és 3. népfelkelő gyalogezred emlékműve is. Hányatott, mert felállításakor elméretezték a talapzatát. Maga a szerző bontatta vissza és rakatta megfelelő méretűre, majd 1940 májusában, Debrecenben, a Nagy Lajos király téri helyére állított szobrot a negyvenes évek végén a Honvédtemetőbe vitték, és állították fel újra. Innen az 50-es években a Kossuth Laktanya parkjába szállították, ahol jelenleg is áll. Az 1,85 m-es talapzattal együtt így is majdnem öt méter magas. Sajnos a nagyközönség nem láthatja, mert honvédségi területen található, de ideköltöztetése jelentette a mű megmenekítését.
Elpusztult a Rákoskeresztúri Köztemető Hősök Oltára is, amelyről a Csíki Lapok 1934. II. 11-i számában többek között ez olvasható: „Művészkörökben hihetetlen nagy volt a meglepetés, mikor Márton Ferenc – a festő – egymás után nyerte el a legelső szobrász- és építészeti pályadíjakat. Legutóbb a rákoskeresztúri hősi emlék első díját nyerte el egyedül. A gyönyörű emlékmű – 66 méter magas – már ott áll tizennyolcezer hősi halott teteme fölött.”
De minden mégsem ment veszendőbe!
Láthatók sgraffitói: Budapesten, a Budaörsi úti, az Eszék-Fadrusz, a Kiss János Altábornagy utcai bérházak székely humoros jelenetei, a Baár-Madas Református Gimnázium homlokzatán A nő élete és hivatása békében és háborúban címet viselő allegorikus képsora, a soproni színház és a bajai posta népies homlokzatfrízei. A Kecskeméti Köztemetőben pedig az ugyancsak Siklódy Lőrinccel közösen készített Katona József-síremlék Petúr-alakja, a gyöngyösi Szent Bertalan Főtemplom két mennyezeti szekkója: A szegény asszony két garasa és a Péter tagadása. Valamint legmonumentálisabb alkotásai, a Szegedi Dóm homlokzati apostolképei és hatalmas apszisának Szentháromság-üvegmozaikja, a Szűrös vagy Papucsos Madonnának is nevezett, szekkó technikával készült Mária-ábrázolása.
2010-ben, amikor hozzákezdtem az összes csíki képzőművész sajtó, illetve egyéb információs anyagának feldolgozásához, a Márton Ferencre vonatkozókkal ki is bővítettem a 2009-ben megjelent kismonográfiámat, amelynek a mesterpéldánya jelenleg nyomdakészre tördelve, kiadásra vár a tulajdonomban. Ebből szeretnék most bemutatni egy rövid részt.
Történt ugyanis, hogy 1940. VI. 8-án meghalt Márton Ferenc. Temetésén jelen volt, és még néhány napig Budapesten tartózkodott a művész öccse, Márton Mihály csíkszentgyörgyi tanító. A követő héten hozzákezdett leltárba venni a Márton Ferenc tulajdonát képező alkotásokat. A két nagy műve, a Csíki székely gátkötők és az Erdőirtás Csíkországban című alkotás mindaddig, amíg ez a jegyzőkönyv a kezembe nem került, teljesen homályos múlttal rendelkező alkotások voltak. Semmilyen adattal sem rendelkeztünk róluk. Most már bizonyos, hogy 1940-ben még közintézményt díszítettek, s a jegyzőkönyvből megtudhattam méretüket is. Ezt az aktát 1940. június 16-án Márton Mihály és Gáspár Jenő, a Magyar Országos Sajtókamara elnöke állította össze. A felsorolás 17, méretekkel rendelkező műtételt tartalmaz, amelyek letétként voltak kiállítva a kamarai „Elnöki irodában”, a „Fő irodában”, a „Titkár szobájában” és az „Elnök szobájában”. Innen tudható meg, hogy a Gátkötő székelyek 2 m és 50 cm magas műalkotás, az Erdőirtás Csíkországban pedig 2 m magas és 3 m hosszú. Ennyit megtudtunk, de továbbra is keressük a műveket…
A 2009-es emlékkiállítás alkalmával jelentkeztek ugyan Márton Ferenc-műtulajdonosok, de azok majdnem mindannyian magyarországiak. Innen Csíkból kevesen jelezték, hogy Márton Ferenc-művekkel vagy rá vonatkozó dokumentumokkal rendelkeznének.
Hajdanában „magán” emlékszobája is volt Márton Ferencnek. Az szülőház udvar felőli első szobáját rendezte be Márton Mihály tanító bácsi öccse örök emléke fenntartására. Több tíz rajz, az édesapjukat ábrázoló olajfestmény, a Corvin-koszorú, a paletta, a halotti maszk és levelek képezték a magángyűjteményt. Én két alkalommal jártam abban az emlékszobában, hogy műkincshivatali ellenőrzést végezzek. Megnézzem, megvan-e, és milyen állapotban található a bejelentett olajfestmény: Apám. 1988-ban, többnapos lelki tusa után – az akkori műkincstörvény alapján – mint a Műkincshivatal képviselője, saját kezű jelentésben kértem Márton Ferenc halotti maszkjának és palettájának elkobzását. Lelkileg megviselt, hogy ilyesmire vetemedtem. Miután az 1990-évek elején Márton Géza, a Márton Mihály a fia is meghalt – aki az emlékszobára vigyázott –, több örökössel is felvettem a kapcsolatot. Meghívtam őket a múzeumba, hogy beszéljük meg, mi legyen annak a szobának, pontosabban a szoba tartalmának a sorsa? Azt válaszolták, hogy őket az nem, csak a ház érdekli, amit eladnak, s tovább nem foglalkoznak az üggyel. Ez a beszélgetés tette helyre néhány évig gyötrődő lelkiállapotomat; örömmel nyugtáztam utólag, hogy a maszkot és a palettát megmentettem, mert ha nem, a többivel együtt azok is elkallódtak volna. Ma a Csíki Székely Múzeum tulajdonát képezik.
Aztán új emlékszobája is létesült Csíkszentgyörgyön. Czikó Gergely ny. iskolaigazgató kezdeményezésére, az önkormányzat és helyi támogatók finanszírozásával 2018. április 29-én avattuk a szülőházzal szembeni régi iskola épületében. Akkor még csak három eredeti rajza kivételével –, de azóta gyarapodott az eredeti alkotások száma –, méretes reprodukciók, tömör leírások mutatják be a művész alkotótevékenységét, életművét.
Sajnos a korabeli történelmi lépések, a politikai környezet időfolyama úgy alakult, hogy a nagy tisztességgel és pompával Budapesten eltemetett Márton Ferencet, koralkuvó esztétikai és művészettörténeti elvek alapján olyan művészkategóriába sorolták, ami miatt személye kikerült – ki kellet kerülnie (!) – a nagy, a jelentősebb nevek sorából.
Eddig négy monográfia és egy dokumentumfilm készült róla. Csíkszentgyörgyi mellszobra Sárpátki Zoltán műve.
Emlékére rendezett kiállítások: 1984-ben, a Márton Mihálytól vásárolt gyűjteményből, CSSZM. Az akkori igazgató, Szőcs János leváltásával fulladt politikai botrányba; Márton Ferenc, Nagy Imre, Nagy István alkotásai, 1997, Gyárfás Jenő Képtár, SZNM; 1900–1999 között élt néhai mesterek művei a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből, 1999, CSSZM; Márton Ferenc-emlékkiállítás, 2009, CSSZM.
A Mikó-várban ma délután nyíló Márton Ferenc 135 – Rajzok, tervek, vázlatok címet viselő évfordulós emlékkiállítás, a néhány esztendővel ezelőtt vásárolt, változatos tematikájú vázlatrajzait mutatja be. Közülük néhány a Hősök Oltárának állványozását örökíti.
Apró, de jelentős keresztmetszete a Márton Ferenc érdeklődési körébe került életjelenetek megfigyelésének, azok pillanatnyi rögzítésének.
Márton Ferenc 135 – Rajzok, tervek, vázlatok
címmel nyílik ma kiállítása a Csíki Székely Múzeumban. A szeptember 15-ig látogatható időszakos tárlat Márton Ferenc művészetét hozza közelebb a szemlélőhöz, éppen tíz évvel a korábbi nagysikerű emlékkiállítás után: ezúttal a Csíki Székely Múzeum új szerzeményeit lehet megtekinteni. A Csíkszeredai Városnapok keretében ma du. 5 órakor kezdődő megnyitón köszöntőbeszédet mond Ráduly Róbert Kálmán polgármester, a kiállítás anyagát Ladó Ágota művészettörténész ismerteti, a tárlatot megnyitja dr. Zombori István történész, házigazda Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Közreműködnek a Nagy István Művészeti Középiskola tanárai és diákjai.
[gallery type="slideshow" ids="92518,92519,92520,92521,92522,92524,92539,92540,92541,92542,92543,92544,92545,92546,92547,92548,92549,92550,92551,92552,92553,92554,92555,92556,92557,92558,92559,92560,92561,92562,92563,92564,92565,92566,92567,92568,92569,92570,92571,92572,92573,92574,92575,92576,92577"]
Szabó András, ny. főmuzeológus
.jpg)
.jpg)
