A magyarországi Bányászati és Kohászati Lapok egyik tanulmányírójának, Kerekes Árpád okleveles geológusmérnöknek, tudományos osztályvezetőnek, a soproni Központi Bányászati Múzeum munkatársának köszönhetjük az egyik leghitelesebb dolgozatot a székely ágyúk öntésének történetéről. A dolgozat többször is kiemeli Bodor Ferenc szerepét a „bodvaji iskolában” öntött vaságyúcsövekről. A bodvaji jó minőségű gyepvasérc mellett „még szűkség volt” – írja a szerző –, és egyben rendelkezésre is állt az ágyúöntéshez az a jól képzett gárda, Bodor Ferenc főmérnökkel és egy névtelenségbe hullt öntőmesterrel az élen. Meg kell említenünk az egyik megjegyzését, mely szerint „(…) Gábor Áron alakja elmossa azok arcélét, akiknek elévülhetetlen érdemeik vannak az önvédelmi harc anyagi, technikai bázisának megteremtésében. Gábor Áron nevét ugyanis a nép áldólag dalaiba foglalta, azt az idő nem tudja kikezdeni, de legendás alakja helytelenül, társtalan példaként vésődött tudatunkba”. Ezt már többen is bebizonyítottuk – a legújabb kutatások, levéltári iratok segítségével –, hogy a legendával ellentétben más a történelmi valóság. „A felsőfokú végzettséggel rendelkező Bodor Ferenc bányanagy – olvassuk tanulmányban – az akkori Erdély egyik legnagyobb bányászati és kohászati vállalkozásának műszaki vezetője, azaz főmérnöke volt. Bányászati és kohászati ismereteire jellemző, hogy szakmai cikkei jelentek meg a Bécsben kiadott Jahrbuch für den Berg- und Hüttenmann des österreichischen Kaiserstaates című szakfolyóiratban.” magyarországi Bányászati és Kohászati Lapok egyik tanulmányírójának, Kerekes Árpád okleveles geológusmérnöknek, tudományos osztályvezetőnek, a soproni Központi Bányászati Múzeum munkatársának köszönhetjük az egyik leghitelesebb dolgozatot a székely ágyúk öntésének történetéről. A dolgozat többször is kiemeli Bodor Ferenc szerepét a „bodvaji iskolában” öntött vaságyúcsövekről. A bodvaji jó minőségű gyepvasérc mellett „még szűkség volt” – írja a szerző –, és egyben rendelkezésre is állt az ágyúöntéshez az a jól képzett gárda, Bodor Ferenc főmérnökkel és egy névtelenségbe hullt öntőmesterrel az élen. Meg kell említenünk az egyik megjegyzését, mely szerint „(…) Gábor Áron alakja elmossa azok arcélét, akiknek elévülhetetlen érdemeik vannak az önvédelmi harc anyagi, technikai bázisának megteremtésében. Gábor Áron nevét ugyanis a nép áldólag dalaiba foglalta, azt az idő nem tudja kikezdeni, de legendás alakja helytelenül, társtalan példaként vésődött tudatunkba”. Ezt már többen is bebizonyítottuk – a legújabb kutatások, levéltári iratok segítségével –, hogy a legendával ellentétben más a történelmi valóság. „A felsőfokú végzettséggel rendelkező Bodor Ferenc bányanagy – olvassuk tanulmányban – az akkori Erdély egyik legnagyobb bányászati és kohászati vállalkozásának műszaki vezetője, azaz főmérnöke volt. Bányászati és kohászati ismereteire jellemző, hogy szakmai cikkei jelentek meg a Bécsben kiadott Jahrbuch für den Berg- und Hüttenmann des österreichischen Kaiserstaates című szakfolyóiratban.”