Az EU és az Egyesült Államok között a transzatlanti feszültségek csillapítására kötött kereskedelmi fegyverszünet könnyen széteshet, miután Donald Trump szombaton új vámokat jelentett be nyolc európai ország ellen a Grönlandra vezényelt csapataik miatt – írta az Euractiv. A Curs de Guvernare beszámolójában emlékeztetett: csütörtökön mintegy 15 francia hegyivadász katona érkezett Nuukba, Grönland fővárosába. Németország bejelentette, hogy egy 13 fős felderítő csapatot küld, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Finnország és Hollandia pedig szintén katonai személyzetet vezényel a térségbe, az idei, nagyobb szabású gyakorlatok előkészítésére.

Nincs konszenzus Grönland sorsáról

Donald Trump többször kijelentette, hogy meg akarja vásárolni Grönlandot, és az erő alkalmazását sem zárta ki. Dánia és Grönland szerint a sziget nem eladó, Koppenhága pedig szövetségeseivel együtt megerősítette a védelmét. Trump közölte: február 1-jétől 10 százalékos, június 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország és az Egyesült Királyság összes termékére, amíg nem születik megállapodás Grönland „teljes” megvásárlásáról.
Mint ismert: az amerikai elnök többször kijelentette, hogy Grönland stratégiai fekvése és ásványkincsei miatt kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából, és az erő alkalmazását sem zárta ki a sziget megszerzésére. A héten több európai ország katonai személyzetet küldött Grönlandra Dánia kérésére. Trump „nagyon veszélyes játéknak” nevezte az európai lépést, és azt írta: az érintett országok olyan kockázatot vállaltak, ami szerinte nem elfogadható. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azonnal kész tárgyalni Dániával és a többi érintett állammal. Közben Dániában és Grönlandon több ezren tüntettek Trump ellen, amiért át akarja venni az autonóm dán területnek számító sziget feletti ellenőrzést.
A Reuters tudósítása szerint Emmanuel Macron francia elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy Donald Trump Grönland ügyében vámokkal fenyegeti Európát, és kijelentette: ha a lépést megerősítik, az EU egységesen és összehangoltan fog reagálni, Macron az X-en azt írta: „Semmilyen megfélemlítés és semmilyen fenyegetés nem fog befolyásolni bennünket – sem Ukrajnában, sem Grönlandon, sem a világ más részén.”
Az Euractiv elemzése szerint a vámfenyegetések miatt kisiklana a tavaly nyáron megkötött EU–USA ke­retmegállapodás, amely­ről az Európai Parlamentnek (EP) még szavaznia kellene, de egyre valószínűbb a folyamat felfüggesztése. Az EP-ben többen azt sürgetik, hogy az EU szükség esetén vessen be ellenlépéseket, akár az úgynevezett uniós kényszerítés elleni eszközt is, amelyet kifejezetten az ilyen politikai nyomásgyakorlás kivédésére hoztak létre.

Sarkvidéki biztonsági kérdés

A Politico amerikai portál európai kiadása ugyanakkor arról írt, hogy a Grönland fölötti vita a tágabb értelemben vett sarkvidéki biztonsági kérdés része. A lap többek közt arról számolt be, hogy miközben az Egyesült Államok figyelmét Grönland köti le, a brit Királyi Haditengerészet elit alakulatai Norvégiában gyakorlatoznak egy Oroszországgal kirobbanó lehetséges konfliktusra készülve. A Politico szerint a sarkvidéki térségben hasonló kockázatok jelennek meg mind Grönland, mind Norvégia körül: a jégtakarók olvadása miatt egyre forgalmasabbak a hajózási útvonalak, és egyre több orosz és kínai hajó bukkan fel. A norvég külügyminiszter, Espen Barth Eide emiatt is elégedetlen: szerinte túl sok figyelem megy „más ügyekre”, miközben Ukrajnára kellene koncentrálni.
A lap szerint Trump grönlandi nyomásgyakorlása miatt az európaiak egy NATO-keretű sarkvidéki együttműködés ötletét is felvetették, amely egyszerre szól az orosz fenyegetések ellensúlyozásáról és arról, hogy megmutassák Washingtonnak: Európa komolyan veszi a térség biztonságát. Az északi hajózási útvonalakon közben egyre több olyan hajó közlekedik, amelyek a szankciók megkerülésével visznek orosz olajat, és több esetben azzal gyanúsítják őket, hogy szabotálják a tenger alatti kommunikációs kábeleket. Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint a sarkvidék biztonsága összefügg: az orosz Északi Flotta, a kémhajók és a kábelek elleni lehetséges akciók az egész térségben kockázatot jelentenek. 
A Politico cikke kitért a Trump grönlandi tervei által okozott NATO-n belüli bizonytalanságokra is. Egy volt amerikai NATO-képviselő szerint a szövetség feltűnően visszafogottan reagált, miközben Trump arról beszélt, hogy a NATO amerikai erő nélkül nem lenne hatékony. A lap szerint több európai szereplő ugyanakkor azt állítja, hogy a NATO továbbra is erős, és a washingtoni kormányzattal folyamatos az együttműködés.

Béketanácsot hívott össze Trump
Nicușor Dan államfőhöz címzett hivatalos levélben Donald Trump amerikai elnök Romániát is meghívta a Gázai béketanácsba – írta a G4Media. A portál szerint nem minden EU-tagállam kapott meghívást, Észtország, Lettország és Litvánia például kimaradt. Nemzetközi sajtóértesülések szerint Trump több mint 60 ország vezetőjét invitálhatta, a Reuters forrásaira hivatkozva azt írta: Franciaország, Németország, Ausztrália és Kanada is a meghívottak között van, Egyiptom és Törökország részvétele pedig megerősítést nyert. A magyarországi Telex beszámolója szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is kapott meghívót Donald Trumptól. A „béketanácsot” a gázai válság rendezésére hozták létre, amerikai tisztségviselők pedig felvetették, hogy más konfliktusokra – például Ukrajnára – is kiterjesztenék.