Emlékeztettek: az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók három év alatt jelentős importcsökkenéshez vezettek. Az Európai Unióban az orosz olaj piaci részesedése a 2022-es 27 százalékról 2025-re 20 százalékra esett vissza, a gázé ugyanebben az időszakban 45 százalékról 19 százalékra csökkent. Az orosz szén importját, amely korábban az uniós fogyasztás felét tette ki, az EU teljesen megszüntette. Mint részletezték az Unió továbbra is jelentős mértékben hozzájárul Oroszország költségvetéséhez: 2024-ben az energiaimport 23 milliárd eurós bevételt jelentett az orosz államkasszának. Az Európai Bizottság célja most az, hogy 2027-ig fokozatosan megszüntesse az orosz energiahordozók behozatalát, amit a RepowerEU ütemtervben rögzített intézkedések révén kíván elérni. Az intézkedéscsomag mögött az a praktikus megfontolás áll, hogy kereskedelmi és energiapolitikai döntések nem igénylik a tagállamok teljes konszenzusát, a szankciók.

Tsvetelina Penkova, bolgár szocialista európai parlamenti képviselő, aki egyben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) egyik alelnöke, arról beszélt: Az EU igyekszik diverzifikálni a beszállítói körét, és az is egy lehetséges megoldás, hogy több gázt importáljon az Amerikai Egyesült Államokból. Az USA-val fennálló jelenlegi vámellentétek miatt azonban az EU óvatosabb, nehogy az egyik függőséget egy másik váltsa fel. 

A RepowerEU ütemterv

Az ütemterv azt javasolja, hogy a tagállamok 2025 végéig szüntessék meg a vezetékes gáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára vonatkozó új, rövid távú szerződéseket, és 2027 végéig a jelenlegi hosszú távú szerződéseket is mondják fel. A tervezett korlátozások kiterjednek a nukleáris anyagokra is: a dúsított urán behozatalát szintén fokozatosan szüntetnék meg.

Lehetséges akadályok

Lehetséges akadály, hogy piaci elemzők szerint az üzemanyagimportra vonatkozó szerződések felbontása bírósági vitákat és jelentős bírságokat vonhat maga után. Az Európai Bizottság ugyanakkor azzal érvel, hogy az érintett vállalatok ilyen esetekben hivatkozhatnak a vis maior (szerk. megj: elháríthatatlan külső ok) jogi kitételre. Tsvetelina Penkova szerint az atomenergia használata is segíthet az import fokozatos megszüntetésében.

Nem nő drasztikusan a gázszámla?

A magyarországi Válasz Online portál az orosz gázimport leállításának hatásait is vizsgálócikkében a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tavaly szeptemberben készített elemzése alapján arra a következtetésre jutott: a lakossági gázár nem emelkedne drasztikusan. Mint írták, Magyarországon a gázszámlán feltüntetett ár nagyjából 52 százaléka magának a gázmolekulának az ára, míg a fennmaradó 48 százalék rendszerhasználati díjból, alapdíjból és általános forgalmi adóból áll össze. Kiszámolták, hogy egy jelenleg 16 ezer forintos (200 lejes) számla a legrosszabb forgatókönyvet figyelembe véve is csak 18 114 forintra (227 lejre) drágulna. Az összeállítás alapjául a nemzetközileg is elismert Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont angol nyelvű tanulmánya szolgált, amely szerint az EU 27 tagállamában a lakossági gázszámla legfeljebb 5–20 százalékkal nőhetne még akkor is, ha az orosz import teljesen leállna, és ezzel egyidejűleg szűk lenne a cseppfolyósított földgáz (LNG) kínálata is.

Románia az Európai Unió egyik legkevésbé kitett tagállama az orosz gázimport szempontjából: a Szabad Európa portál román nyelvű változata korábban publikált összeállítása szerint 2021-ben az ország gázfogyasztásának mintegy 20 százaléka származott Oroszországból, míg a többit döntően a hazai termelés fedezte.