Az elmúlt évek geopolitikai fejleményei több európai országot (köztük Németországot, Belgiumot, Lengyelországot és az Egyesült Királyságot) arra késztettek, hogy újranyissák a vitát a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetőségéről. Jelenleg tíz EU-tagállamban van érvényben kötelező katonai szolgálat, míg további hat országban (Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) önkéntes alapon lehet katonai szolgálatot teljesíteni, de az érdeklődés és a jelentkezők száma országonként jelentős mértékben eltér egymástól – írta a Curs de Guvernare portál A katonai szolgálat az EU-országokban az orosz agresszió árnyékában című elemzésében.
Kiindulópontként idézték az Európai Parlamentnek a kér­déséről idén tavasszal köz­zé­tett munkadokumentumát. Eszerint: „a korábban a múlt problémájának tartott kötelező sorozás az utóbbi években – különösen Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta – egyre inkább visszakerült az európai, uniós és globális politikai napirendre”.
Az Oroszországtól való félelem, amelyet Litvánia már 2015-ben nyíltan megfogalmazott, továbbra is a legfőbb tényező, amely e szemléletváltás mögött áll – bár a körülmények többfélék –, írta az El País, Spanyolország legismertebb napilapja. Idén júliusban a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy a védelmi és biztonsági kiadásaikat a GDP 5%-ára emelik. Ugyanakkor a katonai kiadások növelése a szükséges emberi erőforrások nélkül alááshatja Európa védelmi felkészültségét.

Eltérő a kötelező szolgálat megítélése

Ez a helyzet a katonai toborzás és a szolgálati formák kérdését egész Európában politikai viták tárgyává tette. Egy friss közvélemény-kutatás, amelyet az Európai Külkapcsolatok Tanácsa végzett kilenc európai országban, azt mutatta, hogy több helyen – köztük Franciaországban, Németországban és Lengyelországban – a lakosság többsége támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Ugyanakkor Németországban és Lengyelországban a fiatalabb korosztály (18–29 év között) már sokkal kevésbé támogatja az ötletet. Horvátország az utolsó ország, amely újra bevezeti a kötelező katonai szolgálatot, 2026 januárjában indítja az első két hónapos kiképzési ciklust.
Több uniós tagállam ugyanakkor határozottan elutasítja a sorkötelezettség újbóli bevezetését. Spanyolországban a védelmi miniszter kizárta, hogy a kötelező katonai szolgálatot visszavezessék, Szlovéniában és Szlovákiában pedig a kormányok inkább az önkéntes rendszert és pénzügyi ösztönzőket részesítik előnyben. Írország szintén nem tervezi a sorkötelezettség bevezetését: előbbi már régóta hivatásos hadseregre támaszkodik, utóbbi pedig soha nem alkalmazott kötelező szolgálatot. Ezekben az országokban a közvélemény és a politikai vezetés egyaránt elutasító, mert a kényszersorozást a múlt maradványának tekintik. 
Köztes megoldást választott a kormány

Romániában a kormány egy új programot készít elő. A múlt csütörtökön elfogadtak egy tervezetet, amely önkéntes, fizetett katonai szolgálatot vezetne be a 18–35 évesek számára. A jelentkezők négy hónapos kiképzésen vennének részt, majd a hadsereg tartalékos állományába kerülnének, és háromhavi átlagfizetésnek megfelelő juttatást kapnának. A cél a hadsereg létszámhiányának csökkentése: a szükséges 120 ezer katona helyett jelenleg alig több mint 80 ezer szolgál – az elemzés szerint.