A Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint a Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indult a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott hétfői rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a kétszáz éve megírt és azóta

a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos,

hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására. A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez – tette hozzá Demeter Szilárd.

Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a jegybank hosszú évtizedek óta fontosnak tartja az értékőrzés, a figyelemfelkeltés és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, éppen ezért az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulói alkalmából.

A Himnusz megírásának bicentenáriuma előtt tisztelgő, azonos átmérőjű emlékérmék képe azonos, csak értékjelzésük tér el.

Az emlékérmék értékét alapanyaguk mellett tovább növeli az alacsony kibocsátási példányszám. Az ezüst változatból 5 ezer darab, a színesfém változatból pedig 6 ezer darab készíthető összesen – emelte ki Hergár Eszter.

Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti „Hymnus” felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő „1823” évszám.

Az előlapon találhatók továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a „MAGYARORSZÁG” felirat tünteti fel a kibocsátót. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a „2023” verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a „BP.” verdejel a gyártás helyére; jobb szélen a „15000”, valamint a „3000” értékjelzés, és a „FORINT” felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.

Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-szerű ábrázolása látható.

A költemény szakrális jellegére utalva a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek a tájábrázolásra. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti „NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL” felirat olvasható.
A körpanorámában Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírhelye látható, valamint a Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek közül Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj is kiemelkedik. Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik meg.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Himnusz ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg hétfőtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.