Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió jóváhagyta a hétvégén a dél-amerikai államokat tömörítő Mercosur-országokkal megkötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezség megkötését elsősorban az európai gazdák ellenezték, akik de­cemberben Brüsszelben tüntetést is tartottak emiatt. A Curs de Guvernare gazdasági szakportál elemzése szerint ugyanakkor a romániai gazdák nem kell különösebben aggódniuk amiatt, hogy Románia elsősorban nyersanyagot importál a Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt magába foglaló Mercosur-országokkal, miközben az ország élelmiszerimportja elhanyagolható mértékű. A szakportál elsősorban az Országos Statisztikai Intézet (INS) és az Eurostat hivatalos adataiból indult ki.

A gazdák akár nyerhetnek is

A számok azt mutatják, hogy Románia Brazíliából és Argentínából főleg nyersanyagokat és kevéssé feldolgozott termékeket vásárol, amelyeket itthon dolgoz fel tovább. Ezekből a román ipar magasabb értékű termékeket állít elő, így a nagyobb haszon Romániában keletkezik. A megállapodás elsősorban a magasabb értékű ipari termékek exportját segítheti Dél-Amerika felé, ami Romániának is előnyös lehet. Románia nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is profitálhat a megállapodásból, mert a román gyárakban készült alkatrészek és termékek az európai vállalatok exportján keresztül juthatnak el új piacokra. Közben a Mercosur-országokból érkező élelmiszerimport nagyon kicsi a román összimporthoz képest, amelynek túlnyomó része továbbra is az EU-ból származik. A szakportál szerint a megállapodás egyben esélyt ad arra is, hogy Románia kevésbé csak az uniós piacokra támaszkodjon, és növelje az EU-n kívüli exportját, amely jelenleg a külkereskedelem kisebb részét adja. A lehetőségek jóval nagyobbak, mint a kockázatok. A gazdák akár nyerhetnek is – az uniós export fellendülése közvetlenül és közvetve is segítené Romániát.

Gyenge az ország exportteljesítménye

Románia exportja az elmúlt években részben azért teljesített gyengén, mert túlságosan az EU-országokra támaszkodik, miközben a két legfontosabb gazdasági partner, Németország és Franciaország strukturális gondokkal küzd. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a román kivitel évek óta alulteljesít, és az elmúlt három évben nagyrészt stagnált. A versenyképességet tovább rontotta a lej hosszú ideig fennálló árfolyam-stabilitása, amely kevésbé tette vonzóvá a román termékeket a külföldi piacokon.
A helyzet 2025 májusától kezdett változni, amikor a lej gyengülése olcsóbbá tette a romániai árukat, és az export ismét növekedésnek indult. Az EU–Mercosur-megállapodás révén Európa elsősorban abból profitálhat, hogy megszűnnek az ipari termékeket sújtó magas vámok, és új piacok nyílnak meg a dél-amerikai országokban. Románia ebből közvetve is nyerhet, mivel jelentős autóipari alkatrész- és komponensgyártóként szorosan kapcsolódik az európai ipari láncokhoz, így részesedhet az uniós export új lendületéből. A megállapodás emellett mintegy 350 uniós földrajzi árujelzőt védene a Mercosur-piacon, miközben külön szabályokat vezet be az érzékeny mezőgazdasági termékekre. Ezek között szerepelnek korlátozott vámkontingensek, a kontingensen belüli vámok, hosszabb átmeneti időszakok és egy védzáradék is. A dokumentum egy átfogó fenntarthatósági fejezetet is tartalmaz, amely jogilag kötelező előírásokat rögzít a munkavállalói jogok, a környezetvédelem és a klímavédelem területén.

Kelemen Hunor: elhamarkodott döntés

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ugyanakkor a G4Media portálnak adott interjúban úgy fogalmazott: az EU–Mercosur-megállapodás elvileg támogatható, de Románia elkapkodta a jóváhagyását: nem volt érdemi nyilvános és koalíciós vita, figyelmen kívül hagyták a Mezőgazdasági Minisztérium aggályait, és legalább néhány hetes halasztásra lett volna szükség a következmények – különösen a mezőgazdasági következmények – tisztázásához. „Winkler Gyulától (az RMDSZ európai parlamenti képviselője – szerk. megj.) tudom, hogy az Európai Parlament egyik bizottságában beépítettek néhány olyan korrekciós mechanizmust, amelyekkel menet közben lehet módosítani a megállapodást. De ez így nincs rendben, legalábbis a mi szempontunkból, és ezért mondom, hogy még várni kellett volna egy kicsit, legalább beszélni róla, legalább konzultálni” – nyilatkozta Kelemen Hunor.